2008. július 15., kedd

Jár a baba, jár...

Réka majdnem első oldalazó léptei. Többet nem is tudok írni...

2008. július 12., szombat

Lábikó

Egyre szebben áll rá a talpára, csak sajnos korrigálás nélkül nem az igazi. Kicsit csámpás, kicsit kacska, de a miénk :)

ÍÍÍííííííííííííííííjajjjjjjjjjjjjj, úgy élvezem én a strandot!

Megvolt Réka első hivatalos strandolása Velencén! (A tavalyi esős balatoni napot nem számítom, mert akkor nem tudtunk pancsolni.) Természetesen, mint minden körülöttünk, ez sem ment zökkenőmentesen, mivel elindulás előtt telefonált a Gergő, hogy az autópálya be van dugulva. Na, mi legyen? Menjünk, ne menjünk? Akkor eszembe jutott, hogy az Orsi meélt a Külker parkról, na, menjünk oda. De ki tudja, milyen strand (van-e kajálda, mert kajával nem készültünk)... Orsit már nem akartam hivogatni :) Akkor próbáljuk meg a 70-esen, hátha... Természetesen mindenki arra menekült, úgyhogy Érdnél már azon ment a vita, hogy vissza forduljunk-e, vagy araszoljunk. Apu felvetette, hogy menjünk a battai strandra. El is indultunk, de út közben eszébe jutott, hog Pusztaszabolcs felé is mehetnénk, gy kis kerülővel, de hamar odaértünk. Vicces, hogy a parkolóban anyuék egyik majdnem-szomszédja mellé parkoltunk, aki egy negyedik variációjú úton jött :)

Vicces, mert Velencén van szabad strand, de ott a környéken 980 a parkolás, mi meg egy fizetős strandon voltunk: kiépített gyerekrész, játszótér, ingyen parkoló és a belpő csak 700 ft.

A strand szép, kultúrált, tiszta, a víz kicsit hüsi volt, de azért kicsit pancsikoltunk. Képes beszámoló következik:

Még félszegen apával:

Úszógumis:
Kis családunk:
Épp olyan kelléke a strandnak, mint a fürdőruha: a palacsinta
Kicsit homályos, de édes:

2008. július 10., csütörtök

Nyereményjáték

Aki kitalálja, hogy mi volt ma az ebéd, azok között kisorsolunk egy cuppanós Réka-puszit! Hajrá!!!

16. hónap

Számokban:

16 hónapos
9 kiló
kb 80 cm
19-es lába van :)
12 foga

Mint ahogy a kép is mutatja, egyre több új dolgot próbálunk ki, mint pl a rajzolást filccel :) Legújabb kedvenc játéka a kisautó. A Shell-nél lehet kapni olyan lendkerekes (ezt így írják????) kocsit, ami igazi Ferrari hangot ad, na ezt brümmögteti itthon egész nap.
Aztán még múltkor vettünk neki a Fakopáncsban egy hangszer-szettet: triangulum, xylofon, rumbatök, csörgődob; ezekkel is nagyon szeret zenélni. Ma pedig az egyik Santana számra "táncolt" is.
Továbbra is nagy szerelemben van a va-vákkal, az sem tántorítja el, hogy azok a marharépák néha egyszerűen átgyalogolnak rajta :)
Készséggel segít a kertben, húzkodja a gazokat, megörli a nagyobb földdarabkákat. Néha meg is eszi... :)
Nagyon szeret pancsolni, legyen szó medencéről, a kutyák vizestáljáról, vagy csak egy vízcseppről a konyhában, ő azonnal ott terem és szétcsuszmákolja.

A beszédfejlődés néha ijesztően előrehaladott (legalábbis szerintem). Az egy dolog, hogy egyszer-egyszer visszautánzott egy k-t és egy menj a p-ba-t, de egyre többször mondja ki azt, hogy boci,boci tarka.

A mozgásfejlődése szépen halad: álldogál fel, egyre többször teszi le szépen a talpacskáját talpra. Nagyon élvezi, ha sétálhat: rátámaszkodik valamire (ált. egy IKEA-s kisszék) és először segítséggel, majd egyre ügyesebben egyedül lépked. Annyira lehet látni rajta, hogy roppant módon élvezi és nagyon büszke magára.

Ami engem kicsit aggaszt, hogy mostanában nagyon anyás lett. Na, nem annyira, hogy ne maradna meg másnál, de a napunk azzal telik, hogy jön a nyomomban, mint egy kiskutya és folyamatosan azt hajtogatja, hogy: annna-annna-annna-annna. Olyan kis vicces. Persze, ha felveszem, akkor beköszönt a világbéke, de az az igazság, hogy sokminden van, amit gyerekkel a kézben nem tudok megcsinálni. De már hozzászoktam a 16 hónap alatt :)

Új, tündéri szokása, hogy hajnalban bekéretszkedik hozzám/hozzánk az ágyba. Sajna a rácsoságy már szűk neki, nem tud kényelmesen forolódni, rendes ágyat meg még nem merünk neki venni. de erről még bővebben...

és végül egy új tudományunk:

2008. július 4., péntek

Tropikárium

Velencére akartunk menni pancsizni a nagy vízben, de sajnos elromlott az idő... De kitaláltuk, hogy menjünk el a tropikáriumba!
Sajnos fotók nem készültek, mert nem jó a "kamerásmobilom" kamerája :( de Réka nagyon élvezte, az össze üvegfelületen otthagyta a nyál, takony és ujjlenyomatát. Plussz a majdnem vadiúj babakocsinkat lekakilta egy madár :D

Azt már csak ()-ben jegyzem meg, hogy kissé sokalltam a 3800 ft-t a két felnőtt jegyért, miközben kb 20 percet voltunk bent és se aligátor nem volt, se selyemmajom. Ellenben volt ékszerteknős dögivel, de az van itthon is :)

2008. július 1., kedd

Vicces

Persze ilyenkor nem működik a kamera a telcsimen :(((

Szóval a kiülést gyakoroljuk ezerrel, mert az még nem megy (négykézláb -> popsi kitol oldalra -> letesz a földre -> lábak kinyújt előre -> támaszban felnyomni magunkat ülésbe). Miután párszor megmutattam neki, hogy mit is várnék, meg párszor segítettem neki végrehajtani, kértem, hogy mutassa meg "hogy ülnek az ügyes okos babák?". Erre gyönyörűen négykézlábra állt, próbálta kitolni a fenekét, de a lába mindig útban volt, de annyira szerette volna, hogy csak próbálkozott tovább, aminek az lett az eredménye, hogy a tengelye körül forgolódott.

Annyira aranyos volt, hogy azt leírni nem lehet... :))))))))))