Érdekes...

Az én (éjszaka) jól alvó lányom érdekes dolgot produkált tegnap. Az egy dolog, hogy délután nem volt hajlandó aludni, de máskor ilyenkor 8 körül már zuhan ágyba. Már akkor gyanús volt, amikor már 25x énekeltem el a Vukkot és társait. Kicsit szörtyögött, kapott Vincetoxicumot lefekvéskor, de nem gondoltam, hogy ilyen durva lesz.
Ugyanis mire végezte a házimunkával és a sorozataimmal :) fel is ébredt szörnyen sírva. Félálomban kérdezgettük tőle, hogy fáj-e valami, de érdemi választ nem kaptunk. Egyre csak azt hajtogatta, hogy "szobába", ami az épp adott helységből máshová kerülés kérése :) Nem volt mit tenni, mert már ölben sem tetszett neki, hát kivittem a szobába, ahol is kategorikusan kijelentette, hogy játszani akar.Meg is tette hajnali 4ig, amikor is enni kért: megevett egy pár virslit és nyugovóra tértünk. Én naiv azt hittem, hogy majd bepótolja az alvást (és akkor ugye vele én is). Hát fél 8kor már mondta a szlogent: "aváás vége, evés" mindezt persze úgy, hogy az orrából és a szájából dőlt a színváltós cucc.

Ennyi, megyek aludni... Egy kép, hogy ma milyen NEM volt:

Helyzet

Élünk és vidulunk, élvezzük a kényszer-szünetet! (Azért néha-néha belém csap az a csúnya érzés, hogy nekünk -ugye bár- melózni kéne ezerrel)
Szeretjük egymást és ezt Réka napról-napra kedvesebben és odaadóbban adja tudtunkra. Ma lefekvésnél olyan hévvel akart puszit adni, hogy jól lefejelt. Nekem sajgott a szemöldökömnél, ő meg jót kacagott ezen.

Ma, amikor meglátta a spenótos tésztát ebédre, kategorikusan kijelentette, hogy "nem fiom". Aztán kicsit a szájához érintettem, hogy megkóstolja, utána boci szemekkel rámnézett és a következőt mondta: "Anya, kapok még?"
Néha ledöbbenek a dolgain és ez így van jól, nem én vagyok az, akinek mindent kell tudnia :)
Pl a zene. Ha neki tetsző zenét hall, olyan kábulatba tud esni, hogy szó szerint hadonászok a szeme előtt, de semmi; csettingetek a fülénél, semmi :)

Szociálisan is nagyon érzékeny, pillanatok alatt rá tud hangolódni az emberre, ami most még kététlű dolog, mert a rosszra ugyan úgy, mint a jóra, de később, ha ezt megtanulja használni, remélem, jóra fogja. Ma is úgy aludt el, hogy a Manci nénit emlegette (dédink barátnője, 82 éves, imádja a gyerekeket, de neki sosem lehetett. Egy fia van, örökbefogadott), bár eddig 2x találkozott vele életében; meg persze Istit, aki most az ő barátja (ezt ő mondta), meg Lilit, akit nagyon szeret (ezt is ő mondta); meg szokás szerint felsorolta az egész családot, meg Kornélékat :)

A héten volt egy ijesztő dolog is: épp pelenkáztam, ránézek a gyerekre és olyan fura a szeme... kifordította a szemhéjját, de nem is kicsit, olyan volt, mintha ki akarna esni a szeme. Zoli porszívózott, úgyhogy egybaromi nagyot üvöltöttem neki, hogy jöjjön. Mire beért, már inden normális volt :) Aztán kértem, hogy vegye fel Rékát, mert én a hirtelen sokktól úgy elkezdem bőgni... Erre persze a Réka is. No, nem baj, ennyi kell a vérnyomásomnak :D

--------
Réka pisije épp (remélem nem) tenyészik a laborban, remélem nem lesz benne semmi rossz dolog!!

Szülőknek

Az ilyen gondolatok segítenek nekem túlélni a nehézségeket, segít, hogy ne a miértekkel, hogyanokkal, miértponténekkel foglalkozzam, hanem azzal, hogy amin keresztül megyünk, mindannyiunk fejlődésére szolgál. Remélem lesz itt is olyan, aki kicsit megkönnyebbül a sorok olvasása közben ;)

"Mielőtt egy lélek leszületne a Földre, egy olyan helyet és családot választ magának, ami a legjobban megfelel spirituális növekedési és fejlődési igényének. Biztosak lehettek abban, hogy gyermeketek azért választott titeket, mert ti alkalmasak vagytok arra, hogy általatok fejlődjön, valamint ti általa, ugyanis a lelki szerződések természetüknél fogva mindig kölcsönösek.

A szülő vállalja, hogy a fiatal testbe leszülető gyermeket gondozza, megvédi és ellátja azokkal a képességekkel, melyek szükségesek ahhoz, hogy életben maradjon a fizikai síkon. A szülő vállalja azt is, hogy támogatja azoknak a képességeknek és tehetségeknek a kifejlesztését, amik a gyermek spirituális küldetésének részei a bolygón.

A gyermek viszonzásképp vállalja, hogy segíti szülei tudatosságának a növelését azáltal, hogy egy magasabb rezgésszintű és mélyebb bölcsességgel rendelkező lélekkel élnek együtt. Ez az evolúció természetes útja, ahol a gyermek lelke az evolúciós spirálnak mindig egy magasabb szintjén áll, és így tudja támogatni a szüleit a saját fejlődésükben. Ám a szülőknek tudatában kell lenniük ennek az ajándéknak. Oly sok, még fel nem ébredt szülő tekint úgy a gyermekére, mint egy gyenge lényre, akit irányítani és alakítani kell, és képtelen észrevenni a bölcsességet és az ajándékot, amit minden gyermek magával hoz...."

(Celia Fenn: Az új gyermekek nevelése)

Babázás

Réka két hét alatt olyan szintre fejlesztette az anyai ösztöneit :), hogy az néha már mulatságos... Az egy dolog, hogy minden evésnél valami plüss-vackot oda kell mellé ültetni és azt etetni; az összes babát, plüsst, kocsit, kockát elringatja napjában többször is :D

Amióta Helkát kicsit megismerte jobban, na, azóta elszabadult a pokol :D Ma reggel (is) úgy kelt, hogy "szia, anya! szeretem!- Kit szeretsz? - Hekát!!! Puszilni Hekát!!!!". Reggeli közben a legjobb falatokat kiveszi a szájából és nyújtja nekem, hogy Hekának :D Mama és Kornél trónfosztott lett, mert most már nem hozzájuk megyünk, bárhova is indulunk, hanem Hekájoz :D És ahogy ezeket mondja, az a legédesebb <3

Neurológia kontroll

Tegnap voltunk, a doktornéni mindent rendben talált! Sőt, az értelmi fejlődését, fejlettségi szintjét ki is emelte. Szinte el sem akarta hinni, hogy P-ig elmondja egyedül az abc-t (nem tanítottuk neki, csak énekeltük párszor). Jó-jó, tudom, hogy ez még nem tudatos, de én akkor is örülök neki, mert legalább az értelmi fejlődésért nem kell aggódnunk.

Megint az egész váró vele volt tele, a felnőtteket folyamatosan nevettette, ugyan is próbált felmenni a lépcsőn, de az csúszott, erre a legpanaszosabb hangon kiabált: anya, segíts rajtam :D
Mostanában a szava járása még: Anya, segíts felállni :) ; ha takarítok, pakolok, akkor jön, hogy "segítesz anyának", "pokolok", "mosok", "takalítok"

Szoktuk kérdezgetni, hogy hogy hívják... néha mondja, hogy Csörögi Réka, de általában összefűzi magában a dolgokat, úgyhogy volt már:
- Csörögi telefon (gondolom a csörög a telefon után szabadon)
- Anya Lékája
- Csörögi szarmanci :D

Csajok

Ő itt Helka, a jelenlegi legkisebb a családban (itt pont 1 hónapos)
Itt pedig 3 generáció a 4ből (én fotóztam, Kriszti ivott):

Álmaink

Nagy csodálattal nézem nap, mint nap a Spektrumon Jimmy-t, Jamie-t és Hugh-t. Ők a példaképeim, nem is azért, ahogy és amiket főznek, hanem, hogy megadják a tiszteletet a zöldségnek, gyümölcsnek és a húsnak való állatoknak. Most, hogy minden nap van Jimmy, nagyon nagy kedvet kaptunk ahhoz, hogy vegyünk egy farmot és magyar fajtákkal "eljátszuk" ugyan azt, mint ő az essex-malacokkal... Ha Zolin múlna, már ott is laknánk, én vagyok, aki húzódozik. Nem akarom itthagyni a házat, a mostani életünket. Pedig ennek a háznak az árából kifizethetnénk a hitelünket, megvehetnénk egy tanyát és elkezdhetnénk gazdálkodni.

De most más a fontos, most csak álmodozunk és talán tavasszal betelepítünk pár csirkét a kertbe ;)