Jó napunk volt!

Réka tudta a frankót, úgyhogy háromnegyed hétkor már felkelt! De így anyu telefonja fél 8kor már nem ért (annyira) váratlanul. Míg Zoli é Réka itthon lődörögtek még félálomban, én elmentem a mamáékkal epret szedni. 45 perc alatt sikerült 30kg-t szedni. Úgyhogy a mélyhűtő egyik polca már tele van eperrel!!!!!! De jó lesz majd télen... (főleg, ha esetleg lesz kistesó pociban, mert Rékával mindig mirelitt-gyümölcsöt kívántam)


Aztán megfűztem a dédit, hogy jöjjön el hozzánk, hogy segítsen a bodza-szörp elkészítésében. Arra sajnos már nem volt idő, mert a dédi becsempészett a zsebében egy kis élesztőt, nekünk véletlenül volt itthon sütésálló lekvárunk, úgyhogy: na jó, süssünk buktát! Dédi nagyon tudja a kelttésztát csinálni, a tudását megpróbálta átadni Rékának! Természetesen a dédi azt is belésulykolta, hogy a jó háziasszony eltakarít maga után!




















Aztán estefelé sütöttünk kis szalonnát... Hát a kis paraszt gyerekem a csokis-tejpép helyett csurgatós-kenyeret ozsonnállt :-))))
A mogyoró bokrunkan pedig őt találtuk:

Vendégség

Tegnap fejlesztő előtt és után vendégségben voltunk Votívéknál! A gyerekek továbbra is tüneményesagyon finomat főzött, Réka szó szerint zabált...
Leniék is ott voltak, Igi HATALMASRA nőtt, a legjobb a 22-es lábacskája :-)

Majdnem az összes gyerek (Igi nincs a képen, Réka meg csak félig), Hanka, Isti, Lili, Réka:

Lili , aki nagyon ügyesen ácsorog és oldalazik már és Réka:

És a tegnapi nap favoritja: Don "Isti-a-pusziosztó" Juan és Donna "CsókosRéka" Juanita:

Képek

Kertész leszek (öööö azaz vagyok):


Az első fagyim:


Egyedül eszem(????) a kanállal:

:-(

Valamiért nem mennek a videók...


Cserébe egy kép, amin Réka a sziklakertet építi:

Kábé ezek történtek

A teljessé igénye nélkül a következő dolgok történtek velünk az elmúlt hetekben:
Voltunk a vadasparkban! Nagyon szép és jó volt minden, láttunk vadmalackákat, akik két kör futkorászás után megálltak szopizni. Európai bölényt, akinek a szeme akkora volt, mint Réka feje... És etettünk őzet is:



Felfedeztük, hogy a suli udvarán lévő játszótérre hétvégén be lehet menni, úgyhogy megvolt az első csúszdázásunk is:


A beszédfejlődés rohamléptekkel halad, bár inkább kutyául és csirkéül beszél a gyerek :-))




Rájöttünk, hogy a kutya étvágyát arra is lehet használni, hogy lökjön bennünket a hintalovon...



Aztán azt is észrevettük, hogy kád krómozott leeresztőjében egy baba lakik :-)

Helló-helló...

... nem tűntem el :-)

Az az igazság, hogy túlontúl is élünk, ezért nem marad időm irogatni! De már annyian hiányolnak bennünket, hogy valahogy hejneli 3 környékére beillesztem (legalább is megpróbálom) a beszámolót!

Addig is türelem ;-)