Érdekes...

Az én (éjszaka) jól alvó lányom érdekes dolgot produkált tegnap. Az egy dolog, hogy délután nem volt hajlandó aludni, de máskor ilyenkor 8 körül már zuhan ágyba. Már akkor gyanús volt, amikor már 25x énekeltem el a Vukkot és társait. Kicsit szörtyögött, kapott Vincetoxicumot lefekvéskor, de nem gondoltam, hogy ilyen durva lesz.
Ugyanis mire végezte a házimunkával és a sorozataimmal :) fel is ébredt szörnyen sírva. Félálomban kérdezgettük tőle, hogy fáj-e valami, de érdemi választ nem kaptunk. Egyre csak azt hajtogatta, hogy "szobába", ami az épp adott helységből máshová kerülés kérése :) Nem volt mit tenni, mert már ölben sem tetszett neki, hát kivittem a szobába, ahol is kategorikusan kijelentette, hogy játszani akar.Meg is tette hajnali 4ig, amikor is enni kért: megevett egy pár virslit és nyugovóra tértünk. Én naiv azt hittem, hogy majd bepótolja az alvást (és akkor ugye vele én is). Hát fél 8kor már mondta a szlogent: "aváás vége, evés" mindezt persze úgy, hogy az orrából és a szájából dőlt a színváltós cucc.

Ennyi, megyek aludni... Egy kép, hogy ma milyen NEM volt:

Helyzet

Élünk és vidulunk, élvezzük a kényszer-szünetet! (Azért néha-néha belém csap az a csúnya érzés, hogy nekünk -ugye bár- melózni kéne ezerrel)
Szeretjük egymást és ezt Réka napról-napra kedvesebben és odaadóbban adja tudtunkra. Ma lefekvésnél olyan hévvel akart puszit adni, hogy jól lefejelt. Nekem sajgott a szemöldökömnél, ő meg jót kacagott ezen.

Ma, amikor meglátta a spenótos tésztát ebédre, kategorikusan kijelentette, hogy "nem fiom". Aztán kicsit a szájához érintettem, hogy megkóstolja, utána boci szemekkel rámnézett és a következőt mondta: "Anya, kapok még?"
Néha ledöbbenek a dolgain és ez így van jól, nem én vagyok az, akinek mindent kell tudnia :)
Pl a zene. Ha neki tetsző zenét hall, olyan kábulatba tud esni, hogy szó szerint hadonászok a szeme előtt, de semmi; csettingetek a fülénél, semmi :)

Szociálisan is nagyon érzékeny, pillanatok alatt rá tud hangolódni az emberre, ami most még kététlű dolog, mert a rosszra ugyan úgy, mint a jóra, de később, ha ezt megtanulja használni, remélem, jóra fogja. Ma is úgy aludt el, hogy a Manci nénit emlegette (dédink barátnője, 82 éves, imádja a gyerekeket, de neki sosem lehetett. Egy fia van, örökbefogadott), bár eddig 2x találkozott vele életében; meg persze Istit, aki most az ő barátja (ezt ő mondta), meg Lilit, akit nagyon szeret (ezt is ő mondta); meg szokás szerint felsorolta az egész családot, meg Kornélékat :)

A héten volt egy ijesztő dolog is: épp pelenkáztam, ránézek a gyerekre és olyan fura a szeme... kifordította a szemhéjját, de nem is kicsit, olyan volt, mintha ki akarna esni a szeme. Zoli porszívózott, úgyhogy egybaromi nagyot üvöltöttem neki, hogy jöjjön. Mire beért, már inden normális volt :) Aztán kértem, hogy vegye fel Rékát, mert én a hirtelen sokktól úgy elkezdem bőgni... Erre persze a Réka is. No, nem baj, ennyi kell a vérnyomásomnak :D

--------
Réka pisije épp (remélem nem) tenyészik a laborban, remélem nem lesz benne semmi rossz dolog!!

Szülőknek

Az ilyen gondolatok segítenek nekem túlélni a nehézségeket, segít, hogy ne a miértekkel, hogyanokkal, miértponténekkel foglalkozzam, hanem azzal, hogy amin keresztül megyünk, mindannyiunk fejlődésére szolgál. Remélem lesz itt is olyan, aki kicsit megkönnyebbül a sorok olvasása közben ;)

"Mielőtt egy lélek leszületne a Földre, egy olyan helyet és családot választ magának, ami a legjobban megfelel spirituális növekedési és fejlődési igényének. Biztosak lehettek abban, hogy gyermeketek azért választott titeket, mert ti alkalmasak vagytok arra, hogy általatok fejlődjön, valamint ti általa, ugyanis a lelki szerződések természetüknél fogva mindig kölcsönösek.

A szülő vállalja, hogy a fiatal testbe leszülető gyermeket gondozza, megvédi és ellátja azokkal a képességekkel, melyek szükségesek ahhoz, hogy életben maradjon a fizikai síkon. A szülő vállalja azt is, hogy támogatja azoknak a képességeknek és tehetségeknek a kifejlesztését, amik a gyermek spirituális küldetésének részei a bolygón.

A gyermek viszonzásképp vállalja, hogy segíti szülei tudatosságának a növelését azáltal, hogy egy magasabb rezgésszintű és mélyebb bölcsességgel rendelkező lélekkel élnek együtt. Ez az evolúció természetes útja, ahol a gyermek lelke az evolúciós spirálnak mindig egy magasabb szintjén áll, és így tudja támogatni a szüleit a saját fejlődésükben. Ám a szülőknek tudatában kell lenniük ennek az ajándéknak. Oly sok, még fel nem ébredt szülő tekint úgy a gyermekére, mint egy gyenge lényre, akit irányítani és alakítani kell, és képtelen észrevenni a bölcsességet és az ajándékot, amit minden gyermek magával hoz...."

(Celia Fenn: Az új gyermekek nevelése)

Babázás

Réka két hét alatt olyan szintre fejlesztette az anyai ösztöneit :), hogy az néha már mulatságos... Az egy dolog, hogy minden evésnél valami plüss-vackot oda kell mellé ültetni és azt etetni; az összes babát, plüsst, kocsit, kockát elringatja napjában többször is :D

Amióta Helkát kicsit megismerte jobban, na, azóta elszabadult a pokol :D Ma reggel (is) úgy kelt, hogy "szia, anya! szeretem!- Kit szeretsz? - Hekát!!! Puszilni Hekát!!!!". Reggeli közben a legjobb falatokat kiveszi a szájából és nyújtja nekem, hogy Hekának :D Mama és Kornél trónfosztott lett, mert most már nem hozzájuk megyünk, bárhova is indulunk, hanem Hekájoz :D És ahogy ezeket mondja, az a legédesebb <3

Neurológia kontroll

Tegnap voltunk, a doktornéni mindent rendben talált! Sőt, az értelmi fejlődését, fejlettségi szintjét ki is emelte. Szinte el sem akarta hinni, hogy P-ig elmondja egyedül az abc-t (nem tanítottuk neki, csak énekeltük párszor). Jó-jó, tudom, hogy ez még nem tudatos, de én akkor is örülök neki, mert legalább az értelmi fejlődésért nem kell aggódnunk.

Megint az egész váró vele volt tele, a felnőtteket folyamatosan nevettette, ugyan is próbált felmenni a lépcsőn, de az csúszott, erre a legpanaszosabb hangon kiabált: anya, segíts rajtam :D
Mostanában a szava járása még: Anya, segíts felállni :) ; ha takarítok, pakolok, akkor jön, hogy "segítesz anyának", "pokolok", "mosok", "takalítok"

Szoktuk kérdezgetni, hogy hogy hívják... néha mondja, hogy Csörögi Réka, de általában összefűzi magában a dolgokat, úgyhogy volt már:
- Csörögi telefon (gondolom a csörög a telefon után szabadon)
- Anya Lékája
- Csörögi szarmanci :D

Csajok

Ő itt Helka, a jelenlegi legkisebb a családban (itt pont 1 hónapos)
Itt pedig 3 generáció a 4ből (én fotóztam, Kriszti ivott):

Álmaink

Nagy csodálattal nézem nap, mint nap a Spektrumon Jimmy-t, Jamie-t és Hugh-t. Ők a példaképeim, nem is azért, ahogy és amiket főznek, hanem, hogy megadják a tiszteletet a zöldségnek, gyümölcsnek és a húsnak való állatoknak. Most, hogy minden nap van Jimmy, nagyon nagy kedvet kaptunk ahhoz, hogy vegyünk egy farmot és magyar fajtákkal "eljátszuk" ugyan azt, mint ő az essex-malacokkal... Ha Zolin múlna, már ott is laknánk, én vagyok, aki húzódozik. Nem akarom itthagyni a házat, a mostani életünket. Pedig ennek a háznak az árából kifizethetnénk a hitelünket, megvehetnénk egy tanyát és elkezdhetnénk gazdálkodni.

De most más a fontos, most csak álmodozunk és talán tavasszal betelepítünk pár csirkét a kertbe ;)

Milyen érdekes...

Lefekvés után azon gondolkodtam, hogy valami zenével fel kéne dobni a blogot, amitől még átélhetőbb, személyesebb lesz. A mi zenéink, a mi érzéseink. Erre reggel bemegyek a barátnők blogjaira és mit látok????? Nagyon eszes készülék sok-sok nagyon jó dallal :D

Karma????? :P

Eltelt egy hét :-0

Telnek-múlnak a napok, számomra ismeretlen, viharos gyorsasággal. Réka kevesebb, mint két hónap múlva 2 éves lesz... Hihetetlen...

Mostanában a napjainkat leköti a járni tanulás, a folytonos beszéd. Igyekszünk megtanulni hatékonyabban együtt-egymás mellett élni, ehhez nagy segítség, hogy látom, hogy más anyukák hogyan érik ezt el. Az már más kérdés, hogy nekem hogyan fog menni :) De egyszerűbb dolgok már mennek (pl tészta-, zacskósleves főzés, mosogatógépből való kipakolás), szóval elindultunk a jó úton. Mostanában nagyon sokat álmodozom arról, hogy milyen lesz, amikor már Réka járni fog, amikor megoldódik az a probléma, hogy "cigölni" kell mindenhová magammal. Szép lesz a konyhakert és csudajó dolgokat fogunk főzni!!!
De az biztos, hogy a kedvünk mindig ilyen jó lesz:


Itt éppen Szotyival, az extrán antiszociális macskánkkal (2 méteren belül nem lehet megközelíteni, mert egyszerűen nekiugrik az embernek) játszanak:


Még a múlt héten történt, hogy Rékát lepasszoltam Angélának; mivel Kornél gyerekei is ott voltak, nyugodt szívvel mentem át a kisboltba. Mire vissza értünk, Angéla mondta, hogy maradjak kint, mert Réka sokkal jobban teljesít, ha nem vagyok ott. Jobban mondva, ha a gyerekek ott vannak. Az már csak egy kis plussz, hogy nincs akinek sírjon. Különben azt megfigyeltem, hogy ha anyu jön velünk, mindig kicsit panaszosabb, mert tudja, hogy anyu sajnálja őt. Természetesen én is, de nem látványosan; kifelé azt kell mutatnom, hogy ez a világ legtermészetesebb dolga :)
Szóval két gyakorlat mostanságról: a KÖTÉL :)

És a TOLIGA, amit me is kaptunk itthoni gyakorlásra is, úgyhogy ezt is cipeljük magunkkal minden nap :D

22. hónap

Nem tudom hány cm
Nem tudom hány kiló
86-92es rucikat hord
Egyre többször pisil a wc-be, szól, ha pisilni-kakilni kell.
Rengeteget dumál, mondókázik, énekel, "hülyül" 3-4 szavas mondatokat is.
1/8 arányban tudja az abc-t :)
Hisztizik :D
Ma két lépés után megtapsolta magát (kapaszkodás nélkül)

Imádom!!!!

Ortopédia -megint-

Ma bementünk a Mező doktorhoz, mert Réka nagyon elkezdte befelé forgatni a bal lábfejét. Nagyon meg volt elégedve a lábikójával, a befelé fordításra pedig azt mondta, hogy ne foglalkozzunk vele, mert most alakul a lába, lehet, hogy holnap kifelé rakja majd :) Cserébe kapott még egy kis plussz támasztást a bokájához, mert kifogyott a sínből. Ez elsőre nem tetszett, de aztán elmondta, hogy az iszom és zsír lerakódások is változnak a lába formájával együtt.

Amúgy napról-napra ügyesebb, egyre többet tud menni a daruval (egy négy keréken guruló torony-féle, amire nem tud nagyon rátámaszkodni, mert kigurulna alóla, ergo csak épphogy, lelkileg kapaszkodik bele)

Összegzés

Komoly matekos munkába telt, de sikerült:

157 alkalommal voltunk fejlesztőben
/ebben benne van Kornél, Angéla, lovaglás, úszás/

6 alkalommal voltunk neurológusnál

7 alkalommal voltunk ortopédián
/3 különböző orvosnál 3 különböző segédeszközt kaptunk/

3 alkalommal voltunk a szemészeten

Ezek az adatok nem pontosak, azok vannak itt, amiket a naptárba feljegyeztem.
És most jön a matek: Réka a 365-ből 10,5 napot töltött fejlesztőben, vagy orvosnál... és ez nagyon alábecsült számítás, mert a szemészen kívül mindenre csak egy órát számoltam.

Azt ki sem számolom, hogy mennyibe "fájt" ez nekünk/anyuéknak... :S

Lábikók

Orsi lelkes nagyon, levágta egyből, hogy miről szól ez a bejegyzés ;) Igen, az első kép a mostani, a másik a nyári felvétel. Bár én nem látok semmi különbséget a képek közt, élőben azért sokkal szembetűnőbb. Pl most már talp formája van a talpának. Eddig nem az volt.

Sajnos a bal lábát elkezdte befelé dönteni, ezért mindenféle képen be kell mennünk a dokihoz. De egyre ügyesebb, már egész sokáig megáll egyedül :)

BUÉK

Boldog új évet mindenkinek!!!

Ha lesz egy kis időm-energiám, csinálok egy kis összegzést az elmúlt évről :)

A szívemnek legkedvesebb újévi kívánságot Macs barátném fogalmazta meg:

"Áldott-szép, Réka után rohangálásban, nevetésben gazdag új évet!"