Szenteste

Kedden derült ki, hogy Zoli nagymamája, bátyja, Éva húga és kislánya Barbi nálunk lesznek Szenteste. Gyorsan vettem egy kisebb bébi pulykát (4,5kg, neve Bélus), megtöltöttem és aszaltszilva levessel ez lett a vacsora. Ha illene dícsérni magamat, megtenném, de ugye nem illik... :)

De nem is a kaja a lényeg...
Réka már hajnali 4-kor azzal keltett, hogy ha esik az eső, akkor hogy jön el a Jézuska?!?!?!! Nem ázik-e meg?!?!?! Miután megnyugtattam, hogy nem, vissza aludt. Nagyon érdekes a gondolkodása... Esténként Jézus születésének történetét meséltem többször is. Egyik alkalommal megkérdezte, hogy
- mivel mentek Betlehembe, autóval?
- Nem, akkor még nem volt autó, mert ez réges-rég történt.
- Akkor busszal?
- Nem, busz sem volt.
- Jézus régen született?
- Igen
- Akkor már meg is halt? (mostanában sokat foglalkozik a halállal)
- Igen, már meghalt. (és feltámadt, de ezzel most nem akartam bezavarni)
- Akkor hogyan hozza az ajándékot? (az ilyen pontoknál áll be a kényszerszünet, hogy mégis mit mondjak)
- Jézus szeretetet hoz szívünkbe és ezzel ajándékozzuk meg egymást.
És ez tökéletesen megfelelt neki válaszként. Azóta ha megölel mindig mondogatja, hogy Jézus szeretetet hozott a szívünkbe. <3

Szóval korai kelés után megreggeliztünk és hátra volt a takarítás, fadíszítés, főzés... Természetesen totálisan elcsúsztunk, a kaját odatettem időben, ki is lett takarítva, de mivel a karácsonyfa díszeinket nem találtuk sehol, a fa még csupaszon várakozott a teraszon délután 3kor. Még szerencse, hogy a régi Ikea-s időből maradt meg bontatlan dísz, amit akcijóssan vettem, mert hogy olcsó. Ellenben brutális neonzöl és neonlila. A gyerekek díszítették végül a fát, elég eklektikusra sikerült :D

Amikor már csak a dédi volt itt, Réka elment fürdeni ;) én meg gyorsan becsomagoltam az ajándékait. Aztán csengőnk nem lévén, egy csörgődobbal jelzett a Jézuska, hogy itt járt. Réka nagyon lelkes volt, kérdezte, hogy hallottam-e, mire én letagadtam, Dorottyára fogtam, hogy vele voltam elfoglalva.
Ajándék téren idén is sikerült túllőni a célon, de legalább (egy kivétellel) minden hasznos dolog! A fő ajándék egy valódi konyha, IKEA-s, csak épp gyerek méret, mivel Réka nagyon szeret konyházni, de a régi konyhájánál már csak "rosszul ülni" tudott. Ennél állnia kell. Kapott hozzá kerámia teáskészletet, hogy tudjanak Lilivel teadélutánozni. Kapott legot, társasokat, könyveket. A mellényúlás a táncoló Dóra baba lett. Én mondtam neki, hogy azt ne kérje a Jézuskától (mert már a boltokban láttam, hogy idétlen, idióta, szar, csúnya, gagyi és drága), de Zoli egy rossz pillanatában még október végén megígérte neki, hogy ha jó lesz, akkor megkaphatja. És persze jó volt... Na, elég volt egyszer bekapcsolni... Azóta abba a szobába be sem megy, ahova eldugtam, pedig az egyik szekrény aljába tettem.

-

Boldog, Áldott Karácsonyt kívánunk mindenkinek!!!!!!
Dorottya, Réka, Zoli, Tücsi

Réka egy hónapja az oviban

Réka a Kip-kop csoportba jár, katica lett a jele. Ez integráló csoport, ami itt a normál értelmezés fordítottja, tehát a "sérült" (de utálom ezt a szót) gyerekek mellett vannak egészségesek is (miért, az enyém nem az?!?!?!?!). 13 gyerkőc van, 9 fiú és 4 lány, álom arány ;) és 5 óvónéni. Márti néni, Ildi néni, Margit néni, Zsóka néni és Judit néni, mi hozzá tartozunk. Ez azt jelenti, hogy ő intézi a dolgokat Rékával kapcsolatban, ő tartja számon a fejlődést, orvosi vizsgálatokat, a fontosabb dolgokat ő beszéli meg velünk stb.

Reggel fél 9-ig kéne beérni, ez általában sikerül. Pár környéki anyuka javaslatára először hegyen-völgyön át mentünk: Budaörsön át fel a Svábhegyre és onnan ereszkedtünk a Kútvölgyi útra. Ez az út, ha nincs nagy forgalom, kb 30 perc. De olyan utakon, hogy száraz időben is be voltam tojva, nem hogy téli utakon. Úgyhogy most dugózunk reggelente BAH-csomópont-Moszkva tér-Kútvölgyi út. Kicsit lassabb, kb 40-45 perc, attól függ, mikor sikerül elindulni, de megtett út vonatkozásában rövidebb. Meg persze biztonságosabb!
Szóval beérünk az oviba, átöltözünk. Könnyes búcsú (még mindig), az odaúton százszor elmondja, hogy ugye ebéd után jössz értem?!?!?!?! Megmasszírozzák a lábát zsályás krémmel és 9-től van az egész csoportnak torna. Ez általában mezítlábas lábfej gyakorlatokat előtérbe helyező torna a végén egy kis akadálypályával, amikor különböző felületű dolgokon kell átsétálniuk.
Utána tízórai. Tízórai után van foglalkozás, aminek a heti tematikája mindig kint van a faliújságon. Ez nekem azért tetszik, mert így könnyebben szóra bírom hazafelé, hogy "csináltatok újságpapírból hógolyót? igen? és játszottatok vele célbadobást?" Heti 2-3x van ebben az időben a CP-s (idegrendszeri sérült) gyerekeknek külön torna, ilyenkor a 3 integráló csoportból összegyűjtik a gyerekeket és együtt tornáznak. Addig a többiek játszanak.
Ha jó az idő, akkor ebéd előtt kimennek vagy az udvarra, vagy a csoportszobához tartozó teraszra. Aztán ebéd, fogmosás és alvás a többieknek, Réka még csak félnapos. Délután játék és kézműveskedés van általában.
Minden étkezés előtt-után közösen kimennek pisilni, kezet mosni. Elég sok gyerkőc van, aki még nem 100%-ban szobatiszta, Rékusnál még nem volt baleset szerencsére!

Az óvoda morálja fantasztikus! Ok, hogy nagy intézmény, sokkal több lehetőség van, de eddig minden hétre akadt valami esemény. Amikor elkezdtük az ovit, egyből Márton-napi libabuli volt, lámpásokkal, libasülttel, zsíroskenyérrel, lilahagymával.
Aztán volt a ruhavásár, ahol lehetett bevinni ruhát, a befolyt összeget pedig a gyerekek karácsonyi ajándékára költötték. Akár csak a múlt heti sütemény vásárt, amikor sütit kellett bevinni, amit Ildi néni tolt körbe-körbe és le-fel az 5 emeletes épületen keresztül, két nap alatt 30ezer ft-ot keresve! Ebből is ajándék lett a gyerekeknek!
Aztán kedden volt a Karácsonyi ünnepség, délelőtt a csoportnak. délután a tagozatnak, ahol minden gyerkőc fellépett! Réka bárányka volt a jászol mellett! Hát, eléggé megindító volt, előre félek az anyák napi műsortól!

2 hónapos Dorottya

Legelőször azzal kezdem, hogy állandó lelkiismeret furdalásom van, hogy nem foglalkozom vele eleget. Aztán minap rájöttem, hogy azért, mert nem kell! A napirendje még evés-alvás-ébrenlétből áll (ebből egyre több), kimarad a torna. Egyrészt a napi 5-6*5 perces, amit anno a neurológus írt fel Rékának, másrészt azok, amiket plusszban kellett végeznünk. És persze igényli ő a kényeztetést, dajkálást, de nyugodtan be lehet tenni a kiságyába evés után (ha el nem aludt evés közben), ugyan olyan jól elszórakozik a forgójával, mint velünk. Azért én lelkiismeretesen fordítgatom a hasára és úgy játszom vele, amíg bírja, hogy az együtt töltött idő minél tartalmasabb legyen!

Szóval Dorottyka (Réka által kreált becenéven) ruhástúl, pelusostúl 5,3 kg. Az 56-os rucikból már kinőtt, bár most lehet kb 56-58 cm. Ő inkább széltében fogyasztja a ruhákat a nővérével ellentétben, bár most ő is felszedett egy kicsit, már 15 kg! Lelkesen, néha idegbajosan szopizik, ha kér, akkor kap pótlást (erről majd írok egy külön posztot). Ha Rékával ennyi tejem lett volna, akkor kb fél éves koráig tudtam volna szoptatni (meg persze, ha szopott volna), mivel az ő fejadagja 30-60 ml volt egyszerre. Nos Dorottya simán beslukkolna 100-120 ml-ket, bár nem is tudom, hogy nézne már ki, ha 90 szopi után esetleg dajkálás helyett még megkínálnám egy kis tápival. Igen, dobáljatok meg, éheztetem a gyereket, de ezt már tőlem megszokhattátok és nem, nem fog kapni karácsonykor pulykahúst, csak csontot (régi olvasók értik) ;) :D

Nem vagyok elfogult, mert a védőnő is mondja, de fejlettsége meghaladja a korát. Azon már nem csodálkozunk, hogy sokkal többet "beszél", mint az átlag, úgy látszik, ez genetikailag domináns tulajdonság mindkettőnknél :D Sikkangat, több magánhangzót is ejt, többször is ki lehet hallani a dumájából azt, hogy "helló", meg "hálló", ha sír, akkor lá-lá-lá-t mond, vagy ajajajajaja-t.
Hason fekve felemeli a fejét, van egy Hello Kitty-s babakönyve, azt elég sokáig is képes olvasgatni. Oldalra fekvésből simán elfordul hasra-hátra és szerintem napokon belül át fog fordulni hátról hasra, már csak arra kell rájönnie, hogy a fejével mit csináljon közben.
Hason fekve forog a saját tengelye körül, méghozzá olyan mértékben, hogy lassan le kell hozni a járókát, mert a kiságy már kicsi játéktér neki.

Voltunk a kötelező hasi- és koponya ultrahangon, illetve csípőszűrésen, minden rendben volt, még a doktornő dicsérte is, hogy milyen szép fejlettek a csontjai. Azért ilyenkor nagy kövek gördülnek ám le...

Végül nem tudom eléggé kihangsúlyozni, hogy mennyire jó gyerek! Általában átalussza, hogy nem vagyok itthon, megvár. Ha megyünk valahova, elalszik a kocsiban és amíg haza nem érünk és le nem vetkőztetem, addig alszik. Nagyon jókat alszik bedunsztolva a babakocsiban, bár sajna ritkán jut rá alkalom, leginkább hétvégeken.

Régi képek - szereztem kábelt a fényképezőgéphez

37. hét




Másfél órásan:
Úton hazafelé:
Büszke nagytesó:
A legjobb pihenőhely:
Nagylányok babáznak :D
Első közös pancsi

Mosoly

Ovika

Így hívjuk, mert a kedvenc óvónéni is így hívja :)

Szóval sikeresen beszokott az oviba, bár reggel még van egy kis picsogás, de hamar rázárom az ajtót és elmegyek. Ha majd lesz időm, írok részleteket is, egyelőre annyi, hogy nagyon jót tesz neki, sokkal önállóbb, ügyesebb itthon. Állítólag az oviban nem nagyon akarja tartani a tempót a többiekkel, de majd csak ez is javul.

Az egyetlen negatívum tényleg az, hogy reggel 7:30 és 13:00 között 3 órát töltök távol Dorottyától. Most már sikerült nagyjából úgy intéznem, hogy nem hal éhen, mire hazaérek, pont akkor eszik.

Update

Nagyon sok mindenről kéne, szeretnék írni, de fáradt vagyok, beteg vagyok és ami kicsi időm marad, azt az elhanyagolt másodszülöttel szeretném tölteni.

A lényeg, hogy jól megy az ovi, jó helyen vagyunk.

Képek és videók

A gondolkodó:

Azért szeretik egymást :D
Első séta az utcában

Sok a probléma:Ez a mai, kicsit vágott szemű a gyerek:

Születés történet

Azt hiszem, ott hagytam abba, hogy hazaértünk az oviból. Utána még elmentünk az IKEA-ba, meg az Aldiba is. Semmi különös nem volt... Este megfürödtünk és lefeküdtünk Rékával aludni.

Hajnali 3-kor ébredtem arra, hogy csorog a magzatvíz, de persze eltelt 5-6 perc, mire rájöttem, hogy mi is lehet az... :) Átmentem Zolihoz, azzal is elment legalább 5 perc, mire hatodjára felfogta, hogy mi van. A "drágám, itt az idő" diszkrétnek induló, romantikus ébresztőre 3x nem reagált. Ellenben a "kelj már fel, mert elfolyt a vizem, mingyá' megszülök" felszólításra egyből kipattant a szeme és megajándékozott azzal a tekintettel, amit egy férfi csak annyiszor követ el, ahány gyermeke születik :)
Aztán felkelt Réka is, vissza akartam altatni, nehogy kétségbe essen, hogy megint elmegyek. Aztán, amikor már kisebb fájásaim voltak, fel kellett kelnem mellőle és muszáj volt beavatni a titokba, miszerint anya megy a kórházba, hogy kistesó kibújjon. Na, erre kipattant a szeme és jött segíteni pakolászni.
Először még vaciláltam, hogy hívjam-e a szülésznőt, Czakker Jutkát, aztán Zoli tanácsára mégis felhívtam. Ekkor már 4 körül volt az idő. Jutka mondta, hogy induljunk minél gyorsabban, mert meg kell kapnom az antibiotikumot. No, hát akkor elindultunk, már rendszertelen, 4-5 perces fájásokkal. A kocsiban bekapcsoltam a rádiót, de mindenhol hajnali zene szólt, úgyhogy a cd tárból előkotortam a Tankcsapda cd és azt hallgattuk. Kb fél 5-re értünk a kórházba, a szülésznővel együtt.

Dorottya tudja, mikor kell érkezni, ugyanis ritka pillanatok egyike volt, hogy SENKI nem volt a szülészeten rajtunk kívül, az ügyeletes doki is aludt, csak egy fiatal szülésznő jött elénk, hogy milyen jó, hogy jövünk, úgy unatkozik :) Megtörtént a felvétel, az előkészítés, itt még Jutka alig érte el a méhszájat, mert hogy oldalt van és magasan, ráérünk... :)
Kaptam egy Nospa injekciót és kiküldtek, hogy zuhanyozzak és ha fájás van, ringassam a csípőm. Na, a zuhanyt már ki sem tudtam nyitni, mert egyből tolófájások jöttek! Visszamentünk a kék szobába, gyorsan hívták Barna Péter dokibácsit, hogy jöjjön be gyorsan. Jutka megvizsgált és mondta, hogy még nincs elsimulva a méhszáj, bármi van, ne nyomjak... ööö mondani könnyű :D

A fájásokat így jobb híján át kellett lélegeznem, ami abból állt, hogy fújtattam, mint egy gőzmozdony, kapaszkodtam szegény Zoliba, miközben próbáltam arra koncentrálni, hogy legyen vége. De ahogy vége lett, jött a következő és bevallom, kicsit hisztiztem is, de megint bevillant, hogy amikor elkezdenék EDA-ért esedezni, akkor már közel a vég :)
Aztán Barna doki kiadta a felmentést, hogy "ha nyomni akar, nyomjon", aztán kicsit rávezetett a dolgokra: "nem a hangunkkal szülünk", mindezt úgy, hogy a fejemnél áll, illetve neki támasztottam az egyik lábam. A másikat nem tudom, kinek... És aztán egyszer csak Jutka annyit mondott, hogy látom a fejét, meg hogy ne nyomjak... aztán mégis... aztán kint is volt!!!

Azt az eufóriát egyszerűen leírni nem lehet, amit akkor éreztem, amikor még szotykosan rámtették, mást nem tudtam csinálni, mint zokogni. Abban a percben rájöttem, hogy ez a momentum, ami Rékánál hiányzott, amiért az ő születését nem tudtam annyira átélni. Most is elsírom magam, ha erre gondolok. Kicsit kettős érzés, mert egyrészről, hogy ettől akkor megfosztottak, másrészről, ez a mostani új élmény! Hiába van már két gyerekem, a fogantatás, a születés nekem egy akkora misztérium! Tudom, mert megtanultam, hogy hogyan lesz a gyerek, hogyan születik, de mégsem tudom elhinni, hogy ezt a kis embert én hoztam a világra, én vigyáztam rájuk 34, ill. 39 hétig...

Kb 10-15 perc pihegés után Dorottyát elvitték letisztázni, előtte Zoli elvágta a köldökzsinórt!!! Addig engem is rendbe tettek és kezdődhetett az első közös fél óránk, amikor szopizni is tudott, meg telefonálgattunk a rokonoknak :) Rékát is felhívtuk, bár hogy mit beszéltem vele, arra már nem emlékszem.

Gyors volt, intenzív volt, de életem legszebb percei voltak! Köszönöm Urbán Márta doktornőnek, aki segített, hogy a 39. hétig eljussunk, talán a harmadik már nála születik. Czakker Jutkának, aki csodásan kísérte a szülést. Barna Péter doktor úrnak, aki végül is elvállalt bennünket. Meg mindenkinek, akinél az elmúlt kilenc hónapban megfordultunk ilyen-olyan módon!

Ezt a számot még a terhesség elején hallottam a Petőfin és megfogadtam, hogy beteszem majd a szülés-sztori mellé:

"Megszületett, megérkezett de jó
A legeslegújabb kis földlakó
Szeretettel köszöntünk hahó
Légy üdvözölve kedves kis lakó
Embernek születtél meg hát nevess
Sokat utaztál, hogy itt lehess
Ez a tested lesz most majd az űrhajó
Hát tapasztald meg mi mindenre jó
Egyél, igyál, játszál jó sokat
Élj vidáman szeress másokat
Hahó, hahó kedves földlakó
Még nem is sejted mi midnenre jó
A nap odasüt a házra
Madárka száll az antennára
És a szél levelet visz körbe
De jó, hogy megjöttél a földre
Nézd a nap odasüt a házra
Madárka száll az antennára
És a szél levelet visz körbe
De jó, hogy megjöttél a földre
Megszületett, megérkezett de jó
Itt a földön sok minden marha jó
Ne aggódjál van bőven meló
Neked is lesz ó, ó, te kis lakó
Az emberek többnyire kedvesek
Mindenki, majdnem mindenkit szeret
A nap odasüt a házra
Madárka száll az antennára
És a szél levelet visz körbe
De jó, hogy megjöttél a földre
Nézd a nap odasüt a házra
Madárka száll az antennára
És a szél levelet visz körbe
De jó, hogy megjöttél a földre"

-

Kardos Horváth János: Földlakó

Dorottya ma két hetes!

Réka óvodás lett!!!!!!!

Tegnap hívtak a Pető oviból, hogy félreértés van Rékának igenis van helye, szeretettel várják! November 8-án kezdjük a beszoktatást, remélem holnap megjön a levél, amiben a fontosabb részleteket leírják. Nagyon izgatott vagyok, közben rettenetesen szomorú is, hogy "elveszítem" a lányomat. De tudom, hogy ezt csak azért érzem, mert túl össze vagyunk nőve, plussz még túltengnek bennem a hormonok (inkább ez utóbbi főként)

Még nem tudom hogy fogjuk beszerezni a dolgokat, szeretnék én is ott lenni, amikor megvesszük a beígért Hello Kitty-s táskát, amivel oviba fog járni :*

Szülés előzményei - Petős felvételi

Múlt hétfőn voltunk megbeszélésen a Pető Intézet óvijában, miszerint Réka ott folytatná (kezdené) tanulmányait. 9-re volt időpontunk, a forgalom miatt kicsit késtünk és behívtak egy másik kisgyereket. Két órát vártunk, nagyon aranyosak voltak, hoztak ki ceruzát, meg papírt Rékának, hogy addig rajzoljunk. Sajnos apunak vissza kellett mennie dolgozni, babakocsit nem vittünk, de ennek csak később lesz jelentősége...

Réka hozta a formáját, amikor fizikálisan akartak hozzá nyúlni, keserves hisztibe kezdett, bezzeg a játékokban, meg az agyi brillírozásban benne volt! Meg is jegyezte a hölgy, hogy az életkorához képest khm-khm kicsit több az esze (tényleg ezt mondta, na). Egyből le is csapott rá, hogy szívesen látná a saját játszós csoportjában (az heti 1x), ha mégsincs helyünk.

Egykor végeztünk, ekkor már én is el voltam csúszva az inzulinnal, Réka nyűgös volt. Be lett ígérve a meki. Anyuval megbeszéltük, hogy elvillamosozunk a Móriczra (a Kútvölgyi kh-nál van az ovi), onnan meg taxi. Úgyhogy nyakba vettem a gyereket és irány a villamos! Életemben először szó nélkül átadták a helyet a villamoson :D
A Móriczon viszont meglepetés: átalakítják a mekit, nem lehet leülni... Na, gyerek nyakba, aluljáróba le, aluljáróból ki, KFC 15 perces sorban állás. Taxi, haza.

14 órával később már meg is szültem...

Képek (telefonról)

Dorottya kb10 percesen (addig rajtam pihegett)
Apa kapta meg a fürösztés után:

A kórházi toligában az első nap:
Megyünk haza!!!
A családom:
A két lányom :D
Testvéri szeretet:

hajnal...

2:21... Réka a mi ágyunk közepén keresztben, Dorottya a kiságyában (meddig vajon?!?!?!?! 48 óra alatt elkényeztettem), a felnőttek kicsit meggyötörtek. Kereknek érzem a világot néha :)

Csörögi Dorottya

2010. október 12-én, 6:31-kor, 3440g és 53 cm-rel megszületett a második kislányunk. Ez a tény... a többi később :D

Vágódik a centi

Bizony magától! És nagyon gyorsan. Réka szemszögéből: Nemsokára kibújik a kistesó... még olyan három perc. Azért ez nem jött össze, mert ez kb két órája volt :)
De úgy érzem, a holnapi felvételin még ott tudok lenni ;) Aztán ki tudja, lehet, hogy még a doktornőt is megvárjuk... Az is már csak 8 nap. Rettenet furcsa ez mindenkinek.

Azért, hogy ne hazudtoljuk meg magunkat :), tegnap vettünk az IKEAban 3m-nyi ruhásszekrényt, azt ma össze is raktuk a papa segítségével, visszapakolni már nem volt idő 100%-ban (pláne, hogy a komód hibás, nem mennek be a fiókok, megy az egyik pár polc nincs előre kilyuggatva), de a nagyja kész. Meg a korlát is kint, végre. 4év után :D

Kíváncsi vagyok és izgatott a holnap miatt!!!!!!!

Minden magától rendeződik (?)

Nem akartam még erről írni, de úgy néz ki, hogy Réka a Pető oviban folytatja a tanulmányait. Sajnos Bián nem tudnak annyit foglalkozni vele, amennyit szeretnének/kéne, én meg nem vagyok az itthon egész nap tornáztató típus, ma is inkább másfél órát festegettünk.
Szóval november 15-re volt időpontunk az első vizsgálatra (felvételi :D), de ezt Angéla későinek vélte... Ő úgy gondolja, hogy minél előbb, annál jobb. Én kiegyeztem volna a novemberben, mert addigra Kistesó is legalább 1 hónapos lesz, ergo kicsit szabadabban, lelkiismeret furdalás nélkül cibálhatom ide-oda.

Aztán az élet megoldotta: ma telefonáltak, hogy hétfő reggelre bevihetnénk Rékát, meg tudná nézni egy konduktor. Én meg beleegyeztem, max mennek apa-mama-papa kombóban, ha én már nem jutok oda...

Ugyanis tegnap este (bár napközben nagyon nagyot sétáltunk) már-már elfogadtam a tényt, hogy mindjárt szülünk, mert olyan "fájás" szerűségeim voltak. Sajna nem tudom, milyen a rendes fájás, de korábban még jóslóval sem találkoztam :S Második gyerek, én meg tök tudatlan vagyok :D Szóval lélekben átadtam magam a ténynek, hogy bármikor indulhatunk, a táskák öszzerakva, mindenki ugrásra készen van a nap 24 órájában. Apukám ma is úgy vette fel a telefonját, hogy: na mi van, szülsz? :D

Most egy kicsit átprogramozom magam, meg Dorottyát, hogy legalább hétfő 11-ig bírja ki odabent, aztán meglátjuk, mi lesz. Bár eddig is nagyon toleráns volt a tesókájával szemben. Szóval, mindenkit kérek, hogy szorítson, én is azt teszem a lábammal :D

Amúgy Réka egész fogékony lenne az ovival kapcsolatban, főleg, hogy beígértem neki, hogy a Mikulás jön az oviba. Őt meg állítólag szeretettel várnák, mert sok a fiú, jól jön egy-egy vagány csaj. Persze még ott tartunk, hogy megyünk, de nem hagyhatom ott :) Örülnék, ha az integrált csoportba kerülne. Náluk fordított integráció van, a sérültek közé vesznek fel "egészséges" gyerekeket. Azért örülnék ennek, mert azért Petős szinten Réka járóképesnek számít, nála általában problémásabbak vannak. Szeretném, ha lenne előtte példa, hogy hova kell eljutnia.

Dorottya

Tegnap voltam bent a kórházban nst-n és ultrahangon. Az nst görbe egyenes volt végig, egyre jobban bizakodom abban, hogy Dorottya megvárja a doktornőt. Az elvileg még 13 nap!
Az ultrahangon 3200g-nak mérték, a cm adatai kb 36-37 hetes gyereknek felelnek meg. Cukrosként viszont mindenképp a dátumhoz fognak viszonyítani, amit nem bánok.

Úgy volt, hogy anyu és Réka is jönnek velünk, addig átmennek a játszóra, de csúnya, esős idő volt. Amikor megmondtam neki, hogy megy mamához, csak nyugodt hangon kérdezte: Most születik a kistesó? Mondom, nem. Erre ő: jó, de akkor majd gyere haza!
Annyira jól össze tud kombinálni mindent! Egyik este azt mondta, hogy nem kell kórházba mennem, mert ő a SZÜNÉSZNŐ és majd ő MEGSZÜLTETI a kistesót. :D

Tegnapi pozitívum, hogy a diabetológián azt mondták, hogy a diétát sem kell tartani a szülés után! A szülés közben majd végig figyelni kell a cukrot, mert ugye akkor még össze vagyunk kapcsolódva, de utána már édes mindegy, hogy milyenek lesznek az értékek (legalább is a gyerek szempontjából). Szegénykét majd sokat fogják szurkodni, meg a hazajövetel is az ő vércukor eredményén (is) múlik. Majd meglátjuk!

Tegnap

Nagyon szarul voltam... Valamitől megfájdult a gyomrom, csakhogy kb két órán keresztül szenvedtem, mire rájöttem, hogy a gyomrom és nem más... :) Aztán győzött a józan ész, hogy nincs másfél órás folyamatos fájás :D
Meg aztán ki is adtam magamból az ebédet, utána sokkal jobb lett. Sajna valószínű megeröltettem magam, mert a hasam azóta is fáj alul. Holnap úgy is nst, meg szülésznő, meg doki. Majd megmondják a frankót ;)

Most megyünk banános-csokis muffint sütni :) (amiből én nem ehetek)

Pár régi kép

Kis nyári emlékeztető fotók:

Az úgy volt...

Akkor egész pontosan: 4 hete csütörtökön a drnőnél tett vizitünket úgy zártuk, hogy nagggggyon boldog lenne, ha a kritikus időszakot, azaz a 36. hét betöltéséig maradt időt a kórházban tölteném. Először lesokkolódtam... Aztán a maradék 4 napban teljesen normálissá vált a cukrom :D Másnak felmegy a stressztől.

Szóval 3 hete kedden befeküdtem. Az egyik szemem sírt, nagyon-nagyon, mert Rékuskámat itthon hagytam, milyen anya vagyok, stb-stb. A másik viszont racionálisan "nevetett", mert ugye a cél a rendben kihordott terhesség után az egészséges kisbaba.
Kezdésnek a fekvés miatt megemelték az inzulinomat mamut adagra, kaptam brontoszaurusz méretű antibiotikumot, ami aztán MINDEN bacit kiölt belőlem. Nem győztem pótolni... Az inzulin emelés azért jó volt, mert végre normális lett a cukrom, kicsit tudtam többet enni, hogy Dorottya is szépen cseperedjen.

A szerdai első UH alkalmával kisebbnek mérték, mint kéne... Na, bepara, aki jött, mindenkitől HÚST kértem, mert azt lehet bármikor bármennyit enni. Hál' Istennek, múlt hét pénteken egy 2740g-osra saccolt babával a pocakomban jöttem ki a kórházból, ami megfelel az elvárásoknak.

Réka a 16 nap alatt csak 3x volt bent nálam, de beszéltünk minden nap többször is telefonon. Anyuval volt délelőtt, ő vitte a fejlesztőbe is. Egész beletanultak a dologba, mire kijöttem :)
Apu, vagy Zoli volt vele délután, apukám tegnap már nehezményezte, hogy nem látta már vagy 4 napja Rékát. Én azt hittem, örül neki egy kicsit :)

Ennyi volt a nagy kaland, megismertem sok-sok kedves embert, sok-sok kedves nővérkét és orvost. A hab a tortán pedig, hogy a nőgyógy osztályon az a hölgy nővérke most, akinél Réka a SOTE-n született. Ő akkor volt szülésznő gyakornok, most meg nővérke, mivel a szülészetre nehéz bejutni...

Pénteken már voltam bent NST-n, egy árva összehúzódás sem volt :)
Lehet, hogy tényleg kihúzzuk 19-ig?????

Itthon

Tegnap hazajöttem a kórházból, még egyben vagyunk, így is kéne maradni október 19-ig!!!!!!!

MulatoZOO

Tegnap az állatkertben jártunk! Nagyon tetszett mindenkinek, a sprintet leszámítva, hogy valami számomra ehetőt találjunk időre (a leopárdnál lőttem be magam, de a közeli büfében nem volt olyan, amit megehettem volna, úgyhogy siettünk, a többit feltérképezni), meg hogy Réka és Zoli lángost ebédeltek, palacsintával... Hazafelé bebűnöztem azért egy lattét a Coffe Heaven-be :D
Ahogy odaértünk, éktelen lárma ütötte meg a fülünket, a sziamangok veszekedtek valamin, Rékának tetszett. Aztán megnéztük az orángután és a Gorilla kicsinyét a szülőkkel együtt. Nagy élmény volt a zsiráfetetés és a rinocérosz simogatás:
Ebéd után bementünk a pálmaházba és testközelből láthattunk egy lajhárt. Simán meg lehetett volna simogatni, de azért nem mertük :)
Az akváriumban Rék végig a saját lábán jött a falnak támaszkodva egy kézzel. Volt valami forgatás éppen, őket kellett kerülgetni folyton. Az állatsimogatóban szabályosan letámadták a kecskék Zolit és Rékát, Zoli tiszta kosz lett tőlük, mert felálltak még a hátára is. Kintről nézve kicsit ijesztő volt, főleg amikor Réka még a földön állt és úgy ágaskodott fel a kecske a fején keresztül :)
Nagy élmény volt Rékának, hogy BKV-val mentünk! Ez az ő külön kérés volt! A földalatti kukac nagyon tetszett neki, csak akkor aludt el, amikor már a Váci utcában sétáltunk! Végre együtt tölthettünk egy igazi családias napot!

Mindenki

Rékáról már elég rég nem írtam... Nem mintha elhanyagoltam volna :) Csak most velem kicsit több volt a baj :(
Eljutottunk odáig, hogy napközben nagyon minimálisat mászik, és ahol csak tud egyedül sétál. Ezek persze nem nagy távok, pl a foteltól a játszószőnyegig, de legalább megy. A hosszú távú sétákkal még bajban vagyunk, de az is javul folyamatosan. Ha hazajövünk valahonnan, ő kéri, hogy menjünk ki szaladgálni (így mondja) az utcára. Ilyenkor ki kell találnom mindenféle játékot, hogy a figyelmét és a menni akarását fenntartsam. Pl. autók által szétlapított diók lenyomatának formáit szoktuk nézni, kitaláljuk, hogy mi lehet és körberajzoljuk. Vagy szappanbuborékot fújunk, ilyesmik. A maximum 2 háznyi volt, ami a mi telekviszonyainknál 25-30 méter. Nem tűnik soknak, de sok munka van benne :)

Továbbra is lelkes a kistesó miatt, napjában többször is elmondja, hogy:
- Kistesó is felébredt? (amikor megyek be érte a szobájába)
- Megölelek egy különleges valakit (ez általában reggeli után szokott történni)
- Szeretem ezt a kisbabát a pocakodban! (ezt napjában többször is)
- és általában megeteti, megmosdatja a hasamat :D
Bízom benne, hogy legalább a fele lelkesedés megmarad és akkor nem lesz baj... :)


Dorottya szépen cseperedik, két hete csütörtökön voltunk utoljára dokinál. Érdekesség, hogy a combcsontja neki is egy héttel "hosszabb", mint a többi értéke, ahogy Rékának is volt. Ez a hosszú combúság meg is maradt. Tehát megint nagy az esélyem, hogy megint egy kis Csörögi-klónt hordok a szívem alatt :)
Emlékeimben Réka nem rugdosott ennyire markánsan, bár azon is elgondolkodtam, hogy lehet, hogy a leadott felesleg miatt érzem karakteresebben a mocorgást.
Szombaton töltöttem a 28. hetet. Még korábban megbeszéltük Zolival, hogy a 30. hétre mindennel kész leszünk, az "ördög nem alszik" alapelv alapján. Nos, ehhez képest pár kisruhán kívül semmije az ég-világon nincs (még szülésznő sem, pedig arról lehet, hogy lemaradtunk már). Nem baj, mert valahogy nem aggódom. Még egyszer nekifutunk a természetes, háborítatlan szülésnek, azz:al a kitétellel, hogy amint esetleg bármi felmerül, ne késlekedjenek bele avatkozni. Ezt majd a doktornővel is megbeszélem, erre nekem van szükségem.


Én is jól vagyok összességében, bár múlt hét szerdától péntekig benn feküdtem a kórházban a cukrom miatt. Sajnos nem lehetett elkerülni az inzulint, hiába diétáztam nagyon lelkiismeretesen! Valami érthetetlen módon a reggeli (éhgyomri és reggeli utáni) értékem nagyon magas. Sőt, a reggeli utáni annyira felmegy, amit az elfogyasztott reggeli nem indokolna. Kilátásba helyezték, hogy lehet, hogy a szülés után is kell majd, de az megint már a jövő zenéje :)
Kicsit ez a szurkálódás felborítja a mindennapjainkat, de minden gyerek valamire megtanít, Dorka a napi rutinra és a helyes táplálkozásra :D 6:30kor kell adni az elsőt és utána max 30 perccel enni KELL!!!!! mert különben annyira leviszi a cukrot, hogy rosszul lehetek. Tehát 7 körül reggeli, 9:30kor tízórai, 12kor inzulin 12:30kor ebéd, 15:30kor uzsonna, 17:00 inzulin, 17:30 vacsora, 19:45kor utóvacsora (3szem korpovit keksz) és 22:00kor még egy inzulin. Kicsit úgy tűnik, hogy nincs sok idő a kaják közt, de a megehető adagok annyira minimálisak, hogy bár nem éhezem, pukkadásig sem lakom jól, sőt a kényelmes teltségérzetet sem érem el. De ugye elvileg ez az egészséges táplálkozás :)
Lement újabb 1,5 kiló, plussz a bébi is már elérte elvileg az 1kg-ot, plussz a járulékos dolgok ugyebár, szóval gyors kalkulálás után már lassan a -10kg-nál járok. Hétvégén a mamák ki is fejezték részvétüket, hogy mennyire össze vagyok esve. Este a tükörben pedig felfedeztem, hogy a szeretett fenekem ELTŰNT!!!!!!!! De tényleg. Jó, persze maradt még bőven, de ez az egy testrészem volt, amivel meg voltam elégedve, most meg a pocakom miatt úgy nézek ki, mint egy elől hordó, hátul léc :D Majd kell egy kicsit tornáznom szülés után...

Kicsit rólam

Sajnos a vérvételem nagyon rossz lett :(
Ma voltam a diabetológián, ahol is ki kellett kunyiznom, hogy hazaengedjenek egyáltalán. Már egyből bent akartak tartani! Most kaptam egy hét haladékot, meg egy 150g szénhidrátos diétát. Plussz egy stopperórát (is adhattak volna), mivel így kell, percre pontosan étkeznem: 7-10-13-16-19-22.

Ma már az ebéd, uzsi, vacsi így ment, hát új barátom a konyhai mérleg :) Meg a telefonom számológépe. És elő kell kotornom a maradék matek tudásomat is: ha 100g-ban van x g ch, akkor 20g ch hány gramm kajában van. Kicsit zúg a fejem, miután összeállítottam a holnapi menümet. Plussz figyelni ebédnél, hogy 20g gyorsan felszívódó ch és 30g lassan felszívódó legyen az arány... Sebaj, hamar beletanulok!

Ha viszont diétával nem sikerül lejjebb tornáznom a cukrot, akkor jövő héten pár napra befektetnek és ráállítanak inzulinra. Őszintén bevallva, mindent megteszek, hogy ezt elkerüljem, de a cél most az, hogy a cukor rendben legyen, mert nem szeretnék szövődményeket Dorottyával!!!!!!

Réka természetsen szolidáris, egész délután édességet kunyerbált és ette előttem a Milka csokit :D

Dolgos nap

Zoli 6kor kelt, hogy még "hűvösben" gyomlálja ki a konyhakertet, szép lett, tiszta. Jelenleg csak paradicsom és 4 tő padlizsán van benne, de a meccs után elültetjük a maradék paradicsom, paprika és még ki tudja milyen palántát. Csak most tudtuk, mert eddig rossz idő volt.

Reggeli után az egész család kiment. Réka mocskolt a homokozójában, Zoli hordta a gazt, én füvet nyírtam:Ebéd után kicsit sziesztáztunk, majd Réka és Apa fürödtek egy jó órát a medencében:
Itt Réka hasast ugrik :D







Én közben D-vitamint állítottam elő (kissé öntelten megjegyzem, hogy a tavalyi bikinimben, ami csak hastájékon szorít egy kicsit)

És végül ők is oly rég nem szerepeltek itt:

Jövök máááár!!!!!!!!!!!!

27 és 24

27 éves lettem (köszönöm, aki gondolt rám!!!!)
24 hetes terhes vagyok

Végre...

Vettünk egy új fényképezőt!!!!

Gólya, méhecske-virág, kerti locsolócső...

Igen-igen... Hál' Istennek, a technikai részek nem érdeklik a gyereket, tökre elfogadja, hogy itt van a hasamban a kistesó. Azért vannak érdekes kérdései: Hol volt előtte? - Fent a mennyországban angyalka volt, és várta, hogy mikor jöhet hozzánk. Mit csinált? - Figyelt és kereste azt a családot, ahova szívesen beköltözik.
És ennyi elég is neki.

Zolival szombaton a babás könyvben nézegették a képeket:
-A baba megszületik, sír, megmosdatják, felöltöztetik.
- Miért sír?
- Mert megszületett és meglepődik.
- Anya, emlékszel, amikor én születtem és először felöltöztettek? Anyaaaa, miért sírsz????
Parányi mozzanatok, amiket elvettek tőlünk... És csak reménykedni tudok, hogy ha ez most másként lesz, nem fogok különbséget érezni a két gyermekem között...


Ma reggeli után:
- Nekem mikor lesz kisbaba a pocakomban?
- Majd ha nagylány leszel, most még gyerek vagy. Játsszál sokat, még ráérsz!
- Ha sok dinnyét eszem, majd kisbaba nő a hasamban!!!!!

R: minden szép és jó (többnyire)

Elkezdték Rékának csinálni a szandit, amit majd a sínnel felváltva fog hordani. Kornél szerint a sínt is kihasználja, és nem kéne hagyni, hogy a könnyebb utat válassza! Természetesen Hello Kitty-st kért (ami rózsaszínt jelent). Egyre ügyesebb, már pár másodpercig sín nélkül is meg tud állni úgy, hogy önállóan áll fel. A lábfeje rengeteget változott, néha már szinte "normálisnak" néz ki.

Séta is jól megy, az új kedvenc játéka az állj-mehet: ha zöld a lámpa jön, ha piros, megáll. És így egész jó távokat le tudunk sétizni anélkül, hogy észrevenné, hogy meló van. Kilátásba is helyeztem, hogy készítünk egy tárcsát színes papírból és akkor tudom neki mutogatni is.

Vettünk medencét, itthon is tud gyakorolni a vízben, szívesen sétálgat benne. Meg pancsolnak apjával. Meg mamával. Meg Bencével. Sőt, vasárnap én is bemerészkedtem. Most lehet, hogy az esőben kiönt :S

D: ficánkol, háttérbe szorul, de ha kell, kiosztja a nagyobbat :D

Az elmúlt héten valóban rendszeressé és összehasonlíthatatlanná váltak a benti mocorgások :) Szombaton már Zoli külső szemlélőként is látta, hogy micsoda jó buli folyhat odabent...
Érdekes azonban, hogy ha a fejlesztőben vagyunk, akkor nyugiban van. Max a tízórai szünetben moccan egyet-egyet, de inkább keményedéssel jelzi, ha valami nem tetszik neki. Titkon remélem, hogy ez majd így is marad, megérti, hogy neki mi a szerepe...

Szombat ebéd után viszont nagyon aranyosak voltak, végre Réka valóban érezhette a rúgást! Meglepődött, de egyből röhögött is :D

És a súlycsökkenés ide-vagy-oda, a terhes allűrök nem kerülnek el: vasárnap küldött anyósom körmös pacalt, aminek Zoli hétfő este nekiállt. Zsíros is, csípős is, meg pacal is, de úgy megkívántam, hogy muszáj volt két szelet kenyeret megtunkolnom benne. Egy pohár hideg tejjel. Meg koviubival... Fojtásnak meg egy szelet dinnye... :D

D: van neve, meg úgy ránézésre mindene :)

Réka volt az ötletadó. Most odáig van a Dóra, a felfedező meséért és már régóta mondja, hogy ha kislány lesz, akkor Dóra. Ezen felbátorodva és a múltbéli események befolyásolása miatt (Zoli Rékát is Dorottyának szerette volna), második gyermekünk Csörögi Dorottya néven lesz keresztelve. Én szeretnék neki második nevet, csak az már túl hosszú lenne...

Múlt hét óta kimutatta viszont a foga fehérjét, kellett nekem "panaszkodni", hogy szégyenlős. Múlt csütörtökön az orvosnál akkorát rúgott a szonárfejbe (mert a doktornő megint piszkálta), hogy kétségem sem maradt, hogy ez nem ő volt... Azóta pedig rendszeresek a bulik, egyik este már Zoli is érezte! Sajnos Rékával nem tudok egyeztetni, mert odajön, megfogja, ráteszi a fejét, de nem marad nyugton 10 mp-t sem, hogy esélyt adjon a hugának a kommunikációra. Különben nagy érdekgyerek... Pár szem eper után képes olyan ribilliót csapni... Inkább most ruháznám, mert folyton az epret, a cseresznyét, a meggyet, a barackot kívánom!!! Zoli meg is állapította, hogy a zöldséges belőlünk él :) Érdekes, hogy az édességet nem nagyon kívánom... Lehet, hogy ezért tartok még mindig -6kg-nál?????

Amúgy a vizsgálaton minden rendben volt, csak nem látszott minden tisztán, ezért jövőhéten mennem kell be a kórházba a jobb uh gépre.

R: Új sín, EEG ésatöbbi

Hétfőn megkaptuk az új sínt. Ugyan olyan színű, mint a tavaly nyári. Sajnos ez sem lett 100%ban jó, a sarka kijár belőle. De szépen haladgat vele, én úgy veszem észre, hogy kevesebbet csámpázik benne. Szerencsére a cipők jók hozzá, úgyhogy most megspóroltam egy csomó pénzt.

El kell mennünk EEG-re... Angéla és Kornél is úgy gondolják, hogy inkább menjünk, mert néha produkál olyan dolgokat, ami epilepszia gyanúra utalnak. Ilyen pl: elalszik lovaglás közben, úszás közben. Néha elréved és nehezen csábítható vissza. Néha nyeklik-nyaklik, ami az ő feszessége mellett nem a megszokott dolog.
Időpontunk még nincs, dokink sincs, mert a neurológusunk nyugdíjba ment...

Vissza kéne néznem a blogot, hogy ősz óta hányszor volt Réka beteg, mert én egyre sem emlékszem. Erre tegnap óta folyik az orra, nyűgös. Éjjel is felkelt, ki kellett hoznom a nappaliba és az ölemben aludt még egy kicsit. Ma azért elmentünk lovagolni, már két órája alszik :)

Vasárnap a jégeső után voltunk az itteni gyereknapon. Volt Kiskalász koncert, nagyon tetszett Rékának, vettünk is egy CD, azóta az megy a kocsiban. Volt kézműveskedés, fűztünk gyöngyöt, erről bizonyítékom is van:Aztán következtek a műsorok, ott egy kicsit megszakadt a szívem, mivel Réka közölte, hogy irassam be a mazsorett csoportba. Ilyenkor kicsit elbátortalanít a dolog, bár én töretlenül hiszek benne, de hogy vajon fog-e valaha ilyeneket tudni? És ha igen, akkor mikor???? De ezek csak egy-egy könnycsepp erejéig érdekelnek, mert utána meg hálát adok minden egyes lépésért!!!!

Égalité

Hogy a jövőben ne veszekedjenek a gyermekeink, egy ideig külön posztban számolok be Rékusról és az "Újgyerekről".

Megkülönböztetésként a Rékás poszt R betűvel fog kezdődni, a másik másmilyennel... :)

Végre süt a nap

Úgyhogy tegnap óta szinte egész nap kint vagyunk. Elültettünk 40 virágpalántát, most már a ház is úgy néz ki, mintha jönne a nyár... Bár állítólag nem fog jönni. Ezt a zöldséges nénink mondta... Bár kicsiben mi is láthatjuk a tombolás eredményét: az eper a tövön rohad, a meggy, cseresznyefán egy darab gyümölcs nem maradt, a kicsi kopaszbarackon meg még levél sem. Szegény paradicsom palánták zavarban vannak, hogy akkor most nagy piros termést, vagy apró, rizsnek látszót teremjen :) Egyedül a fű élvezi ezt az időt, bár sajnos gyorsabban nő, mint ahogy nyírni tudnánk. (ugyan is a betelepült sznobok /nem kérek elnézést a kivételektől sem/ tavaly elintézték, hogy legyen csendrendelet, miszerint szombat du 4től hétfő reggelig nem lehet zajos kertimunkát végezni...)

Rékára nagyon büszkék vagyunk a hétvége miatt! Majdnem minden hova sétálva ment! Csak akkor mászik, ha valami rosszat csinál és iszkiri van :D Elindul tök egyedül, nógatás nélkül. Annyira boldog vagyok miatta!!!! Remélem az új sín jól sikerül és akkor ez még jobb lesz, napról-napra!!!!!!!!!!!!!!

Újgyerek továbbra is szégyenlőset játszik velünk, mert bár én néha úgy érzem, hogy mocorog, második gyerekhez képest kicsit inaktív... :S Réka azért rendületlenül odateszi a fülét a hasamra és közli: "úgy hiszem rugaszkodik" :) Éjjel azt álmodtam és álmomban nagyon éreztem, hogy folyton bukfencel a hasamban. Szegény kihasználja a lehetőséget, amikor senki sem zavarja :)
Védőnőnél minden rendben volt, csak a vérnyomásom volt alacsony 110/55... ennyi még sosem volt. Úgyhogy azóta lelkiismeret furdalás nélkül megiszom délutánonként egy cappucinot! :)

Ortopédia

Tegnap voltunk kontrollon a Micimackós doktorbácsinál :) (micimacik vannak a rendelő falán és Réka így emlegeti). Nagyon megdicsérte, elégedett a fejlődéssel. Réka szó nélkül sétálgatott neki :)
Aztán konstatálta, hogy kinőttük a sínt, úgyhogy le is vették a mintát az újhoz. Itt is dicsérték Rékát: a technikus elmondása szerint a 3 éves korosztálytól egyenesen félnek, mert hiszti közben nehéz gipszmintát venni... Ehhez képest Réka elmesélte, hogy megyünk utána a mekibe, este úszásra, majd kicsit el is szenderedett... :D

Ma megyünk a védőnőhöz. Újat kaptunk, ő a 3. a 3 év alatt. Nem tudom, hogy fog neki tetszeni, hogy semmi papírom nincs még... Múlt héten voltam laborban, de a háziorvos nem adja ki a leletet, hozzá kell, hogy küldjék. Pedig kíváncsi lennék.




A sok köhögéstől már mindenem fáj, a hátam, a derekam, a fejem, a fogam... nem nagyon tudok beszélni sem. Ráadásul megint fogytam... Baromira élvezem, hogy olyan rucikat meg tudok venni magamnak terhescuccként, ami fél éve rám sem jött volna. Majd teszek fel képet magunkról valahogy. (bár anyukám elmondása szerint kezd eltűnni a fenekem... :'( )

Szar...

hétfőn még csak a torkom fájt, csütörtökön már köhögtem, ma úgy keltem, hogy a fülem begyulladt... még 4 órát kell várnom a dokiig. Zombi vagyok és baromira fáj!!!!!

Maraton

Réka tegnap megtette élete eddigi leghosszabb sétáját!!!!!!! A fejlesztő melletti kisút kb 2/3-át legyalogolta! Csak párszor ért földet, de az sem esés volt, inkább csak pihenő!

Érdekes, hogy délelőtt velem kettesben nem akart sétálni, de délután, amikor hazafelé mentünk, akkor a KisKornéllal, Nórival, Virággal örömmel sétizett, többször mondta is, hogy szeret itt sétálni a kisúton! Ilyenkor éneklünk, mondókázunk, rajzolunk az útra, amit ők megnézetnek. Vagy játékokat szedegetünk föl a földről, virágokat, bogarakat nézegetünk. Minket meg a szembeni víztelep emberei nézegetnek :D Néha érdekeset szólogatnak egymás közt (jaj, szegény szerencsétlenek, ez borzasztó... és társaik), de általában figyelemmel kísérik a fejlődést :D (Figyeld, a kisfiú, aki bottal megy, már végig ment az úton!)

Én egy kicsit szarul vagyok, de a homeo és egyéb dolgok teszik a dolgukat ;) Holnap megyek laborba (kicsit késve), meg az afp is esedékes lenne... 27-én meg doki :)

Görlpáwör!!!!!! :D

Szó szerint idézek:
"Hát én nem látok itt semmi olyat, ami kisfiúra utalna!"
Ezt szerdán a babamozis doktornéni mondta... Miután megnéztük, hogy van két-két keze és lába, feje, üres gyomra az újgyereknek. Mindent rendben talált, Réka 2x kérte, hogy hallgassuk meg a szívét, nagyon tetszett neki, nevetett rajta, azóta is emlegeti. Meg hogy a kistesó integetett neki :)

Rékának egyre jobban megy a séta, egyre bátrabb, egyre többször próbálkozik meg egyedül elmenni valahova-valamiért.

Megyek, mert ültetünk paradicsomot, meg padlizsánt a kertbe!!!!!

Talán...

...sikerül gyakrabban jönnöm, mivel este 8-kor már alszom, viszont reggel 6 körül már ébredek :)

Szombaton szuperül majálisoztunk, ráadásul 2x! Délelőtt elmentünk Herceghalomra lovagolni. Míg Zoli lovagoltatta Rékát és lovaskocsiztak is 2x, én nekiláttam bográcsban gulyást főzni. Mire kész lett, már csak a kemény mag maradt (Luca-Dalmáék, Csabiék, Kornélék és mi). Jó volt kicsit felszabadulva látni a lovakat, mert valljuk be: rendes pacik, hogy órákon át sétálnak körbe-körbe gyerekkel a hátukon, de nem ez egy ló alapjárata :) Szóval Kornél ült Magdi hátán, Eszti Mikin és egy lovas-üldözéses jelenetet mutattak be az Egri csillagokból :D A pálca volt a fegyver :)
Ebéd után még csodáltuk, ahogy a lovak csatakosan fürdenek a homokban és hazajöttünk.

Este felé kimentünk a majálisra. Rékának nagyon tetszett! Felült a kis körhintára, a kisvonatra és befizettük a légváras csúszdára. Hát ezen felmennie nem sikerült, de az üzemeltető megengedte Zolinak, hogy segítsen neki. Aztán Lora és Bence is próbáltak segíteni, de ez már nehezebben ment.

Tegnap délelőtt fejlesztő, délután úszás volt a program. Rékus szépen csinálja a feladatokat. Csak azt sajnálom, hogy nem mehetek be vele... :(

Update

Már a múltkori postból is olyan sok kimaradt...

Réka átköltözött a szobájába! Ez is viszonylag egyszerűen ment: kérdezte, hogy ikor festjük már ki a szobáját, mert ő ott akarna aludni. Na, nem kellett több, ecsetet és hengert ragadtunk :) Az alap zöld maradt, derékmagasságig ki lett kenve atomrózsaszínnel és megszámlálhatatlan Hello Kitty falmatrica került fel :D Összességében nem lett sem giccses, sem nyálas, sem "sok". A három hét alatt általában én is többször ott éjszakáztam. Abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy elaludtam Rékus mellet és Zoli nem bírt felkelteni... :) Ha esetleg felkeltem és a saját ágyikómba feküdtem, akkor volt, hogy egy idő után hiányolt, de most két napja nem kellett vissza mennem!!! A pihentető alvásnak köszönhetően ma 5:57-kor fent voltam :)

A fejlesztő kicsit át lett szervezve, kedden 10:30-ra megyünk, szerdán 13:00-ra és aznap 5-ig fejlesztő, 5-6-ig úszás! Mert hogy az is elkezdődött végre! Réka minden este megkérdezi: holnap lesz úszás? Ha a válasz nemleges, akkor a köv. kérdés: és lovaglás? Sportos egy gyerekünk van, az biztos!

Majd még folyt, csak mennünk kell!

(tegnap rámjött egy 40-es Next terhesgatya, ami a méretet tekintve igencsak tinikori méretem, max a hasam nem volt ekkora :D )

Passz

Elhamarkodott állítások... most, hogy már a 14. héten járok, igaz csitult valamelyest, de nem szűnt meg varázsütésre az émelygés. Mondjuk enni tudok és ez kicsit megnyugtatóbb.

Voltam múlt kedden ultrahangon az "újgyerekkel", nagyon nehezen bár, de meg tudta nézni a doktornő. Bár közben ilyen szavak hagyták el a száját: bakfitty neked; na, fordulj már meg; ó, az áldóját... :D Igen, problémás a gyerek :P

Rékus szépen halad, csak az akaratát kéne kicsit megdolgozni, de már nem tudom, hogy mivel lehetne. Tud menni, szépen, sokat, csak nem akar... :( Inkább áll egyhelyben és üvölt. Először panaszosan, aztán követelőzően, aztán mindenféle szitkokat szór rám üvöltve... :S
Szerencsére elkezdődött a lovaglás! A ló jó motiváció, lehet, hogy veszek egy zseblovat, ami elfér a hátsó ülésen :D

Húsvét pro és kontra

Először a kontra:
Nem lett kitakarítva
Nem lett feldíszítve a lakás
NEM SÜTÖTTEM SEMMIT...
Nincs hímestojásunk

A pro:
Réka nagyon örült az ajándékoknak, olyan igazi, gyermeki, sikitozós örömmel. Egy kis műanyag házat kapott a kertbe, tegnap már abban akart aludni kint :) Mondtam, hogy még hűvös van, erre ő: majd becsukom az ablakot!
Kapott még egy Anna-Peti könyvet, nagyon-nagy sláger most nálunk, főleg a kistesós rész ;)
Csokit idén nem olyan sokat, már szinte el is fogyott :)
Tegnap lesétáltunk a Tóparkhoz, volt Húsvéti rendezvény. Sajna nagyon fújt a szél, de legalább sétáltunk egy jót! Ma, az ablakból kinézve egész nap bent fogunk poshadni...

"Újgyerek" megint kibabrált velem... Szerdán-csütörtökön már egész jól voltam, energia, meg minden (persze déltől már ásítoztam). Szombat este sonka kész, zöldségek felvágva, minden pöpec... Csak épp egy falatnál több nem ment le a torkomon.GRRRRRRRRRRRRRRRR!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Rájöttem amúgy a lecsóstojás ügynél, hogy a vitamintól okádok, úgyhogy most úgy szedem, hogy lefekvés előtt :) az alvástól még a rókarudi sem tántorít el!!!! :D
Azért a nem eszem dolognak is vannak előnyei: 5 kgt fogytam a 12 hét alatt! Szombaton vennem kellett egy új terhes gatyát, mert amit elkezdtem hordani, az leesik rólam. Ráadásul 44-est vettem, a terhesség előtti gatyaméretem 46 volt! Anyukám szerint "teljesen össze vagyok esve"! :D Ja és fodrásznál is voltunk, Rékának csak egészségügyi vágás, nekem meg rövidrenyírás volt :)

Szolidáris(?) kényszer(?)pihenő(?)

Ahogy érkezem a bűvös 12. hét felé, tényleg kevesebb az émelygéssel eltöltött idő... Azóta (pontosabban szombat óta) Réka hány :( Úgyhogy most megint itthon maradtunk, már csak azért is, mert tegnap éjjel, mikor összehányta a frissen felhúzott ágynemüt, meg az egész haját, meg mindent, félálomban belerúgtam a falba és valószínű, hogy eltörtem a kisujjamat... Vicces :S

Szent babakukk :D

Csütörtökön eljutottam a doktornőhöz végre! Láttam egy pöszmötöt, aminek határozottan dobogott a szíve! a méretei alapján 7+4 idős! A létrejötte miatti kétségeimet a doktornő viszonylag velősen a tudtomra adta ;) Amúgy ő is nagyon jó kedvű volt, aranyos, kedves (igazából mindig, de sosem csap át az ömlengésbe, ezért járok hozzá). Zoli és Réka lemaradtak a moziról, mert a drnő kicsit késett és addig elmentek a burgerkingbe.

"Újgyerek" nem szereti a lecsóstojást, pedig annyira kívántam...

A Hároméves!!! (és egyéb "apróságok")

Tegnap volt 3 éves! Csak egyszer, este tört el nálam az emlékezés mécsese, ezt már haladásnk veszem!
Jön a sk készítésű Hello Kitty torta


Gyertyafújás:Sikerült az összes:
Az ajándékok: Anna és Peti könyvek; anyuéktól egy amarilis hagyma, mert nagyon tetszett neki, hogy öntözték, kihajtott, most pedig kivirágzott;Tesóméktól HK párna, hercegnős toll, matrica-album, HK nyaklánc



Ez pedig a művem, lehetne szebb is, de így is büszke vagyok magamra!

És akkor a paraméterei a 3 évesemnek:
12,1 kg
93 cm
92-es felsőket és 104-es nadrágokat hord (hosszra, mert derékben jó lenne a 68)

A járással szépen haladunk, ha olyan a kedve már olyanokat is megcsinál, hogy a mosogatógépből a nem törékenyeket elteszi, odaviszi a megfelelő fiókba. Sajnos a sínnel folyamatosak a problémáink, így nagyon oda kell figyelni a lábára.
Rettentő szemtelen, pimasz, makacs, hisztis. Az esti fogmosás egy kész tortúra, általában egyezkedés, fenyegetés árán lehet csak rávenni.
A dumája haláli; mostanában, ha valamit nem engedünk meg neki, akkor vonaglik és elnyújtott hangon utánoz: Jajjj, kisláányooom!!!! (illetve szereti használni a: Most mi az anyám kínját kezdjek veled?!?!?! szófordulatot is...)

Odaadó nagytestvére egy 8 hetes magzatnak, akiről még csak kisbetűkkel írok (nem, nem azért, mert ő Nemecsek), hanem mert pl most is kényszerszüneten vagyunk a fejlesztőben, mert két hete volt egy bárányhimlős gyerek és én még nem voltam... Most várjuk, hogy elkaptuk-e, illetve a vértesztet, hogy védett vagyok-e. Plussz ezen okokból még orvosnál sem jártam, de gondolom két teszt, meg az állandó hányinger nem tévedhet... :D

Tervek

Már nagyon kimennék a kertbe, Réka is minden nap elmondja, hogy elég meleg van-e a homokozáshoz??? Idén kicsit megnöveljük a veteményes méretét, mert a paradicsomnak olyan sikere volt, hogy idén megpróbálok eltenni belőle!
Remélem, idén nem maradunk le a szedd magad eperről, mert azt is szeretnék eltenni a mélyhűtőbe, meg lekvárnak, meg szörpinek! A meggyszörpnek is nagy a sikere, azt is szeretnék! Meg málnaszörpit, remélem, idén sikerül annyi málnát szerezni!
Most itt rettenet szél van, de legalább felszárítja a vizet!

A kert elejébe pedig szeretnék a megmaradt kockakőből egy kis provance-i stílusú fűszerkertet.
Meglátjuk, mi jön össze!

Forest Gump is ettől fut...

Valószínű, hogy Rékának szüksége lesz egy olyan sínre, mint amilyen Forestnek volt. A lényeg, hogy szépen alakul a járása, a talpa, de ugye hosszú távon nem elégszünk meg ennyivel:) A térdét nagyon befelé fordítja és ettől a csípője is romlik. Az persze más kérdés, hogy a doki felírja-e majd neki...

Ortopédia

Ma voltunk megint a Mező doktorbácsinál. Minden ok, csak Rékának annyit változott a lába december óta, hogy a sarka kijárt a sínből. Most megint igazítottak rajta egy kicsit, holnap lesz a puding-próba az oviban. Pár nap alatt megszokja gondolom.

A torkoskodás jó volt, a Bor-la-bor-ban voltunk, nekem legjobban az előételnek kért kacsamáj falatok ízlettek! Az nagyon, most is ennék belőle!

Dolgok

Rohannak a napok mellettünk, mint a román kamionosok az M0-on... :/
Ki sem látszunk a teendőink közül, annak ellenére, hogy múlt héten itthon henyéltünk családilag. Zoli beteg volt, mi meg nem akartuk az ő állítólagos vírusait beköpni a fejlesztőbe.
Szerencsére Réka most már itthon is elég aktív járás szempontjából, úgyhogy nem érzem elvesztegetettnek az itthon töltött időt. Pl múltkor már teregetett: a szárító kb 1,5m-re volt a kanapétól és 4x-5x megtette a távot egyedül, oda-vissza. Persze a kedvenc ruhái aznap többször kerültek fel és le, dehát ugye motiválni kell :)

Holnap megyünk torkos csütörtökre. Nekem meg hányingerem van :S

Ovi(k)ról

Hát, az első hetet kapásból elblicceltük, mert Réka náthás volt... Ez azért (is) nem jó, mert most mi viszünk egy másik családot Érdről, ergo ilyenkor ők sem mennek.
De ma már újra kezdtük, Réka nagyon lelkes, ha mondom, hogy oviba megyünk, akkor azonnal öltözik. A hazamenetelnél van néha hiszti, de az nem baj...
Ma nagyon sokan voltak "külsős" :) gyerekek a csoportos foglalkozáson, ami nem rossz, mert gyerekek között van, csak ilyenkor bátortalanabb, mert tudja, hogy főleg a kicsik fellökhetik. Ezért inkább áll egyhelyben és nézi őket, de elindulni közöttük még nem mer. A séta továbbra is szépen megy, egyre bátrabb. Már megtanult fordulni is, nem kell mindig irányba állítanom :D
Ma a kézművesen hóembert csináltunk sóliszt gyurmából és magokból kellett rakni rá szemet, szájat, orrot. Réka egyedül nyújtotta ki a gyurmát és aztán úgy telenyomkodta magokkal, hogy inkább hósünire emlékeztet :)

A másik ovi téma:
elhatároztam (spontán, magamtól, hirtelen), hogy beiratom szeptembertől ide a rendes oviba és majd meglátjuk, hogy lesz-e úgy, hogy mehessen. Elvileg fel "kell" venniük a speckó keretbe, gyakorlatilag meg majd beszélek velük... (meg persze Kornélékkal, hogy ők ezt hogyan látják)

Karácsony

Már második éve zajlott úgy minden, ahogy szeretném, hogy a következő években legyen! (illetve nem, mert még egy ilyen őrült, utolsó pillanatra hagyott Karácsonyt NEM akarok!!!!!!!)

24-én délelőtt együtt feldíszítettük a fánkat (amit 24. reggel vettem és csak szemből szabad nézni :D), megebédeltünk és a gyerekek mentek anyuékhoz. Ott kicsit játszottak, majd felmentek a templomba a pásztorjátékra. Olyan 6 körül értek haza, de ne siessünk előre...

A családi ajándéknak egy akváriumot gondoltunk ki, aminek ugye vannak bizonyos szabályai, hogy jól működjön. kb 3-4 napot kell üzemelnie halmentesen a dolognak, hogy utána a halak belekerülhessenek. No, ezt úgy oldottuk meg, hogy szombaton összeraktuk az akváriumot növényestül, mindenestül, de persze hal nélkül! Rékusnak azt mondtuk, ogy majd a Jézuska hoz bele halakat :) 23. a nagybevásárlás után kissé frusztráltan mondtam Zolinak, hogy veyük meg a halakat, hogy ne kelljen már holnap jönni még egyszer... Nagy ötletem, hogy letakartuk az akváriumot és azt mondtuk, hogy a Jézuska most figyel, hogy mennyire vagy szófogadó, hogy nem kukucskálod meg! Ilyet már jövőre nem tudunk eljátszani, azt hiszem... :D

... szóval haza értek a templomból, megvacsiztunk, aztán megjött a Jézuska! Nálunk "csak" az akvárium meg egy társas volt a fa alatt, a többi apróságot anyuéknál akartuk inkább. De az akváriumnak akkora sikere van!!!!!!! Ő akarja minden reggel felkapcsolni a fényt, megetetni a halakat, puszilgatja, ölelgeti őket az üvegen keresztül. Mivel voltak már halaim, előrelátóan nem ruháztunk be exkluzív fajokba: van 10 neon, 3 guppi, 3 xifó, 6 platti, 2 vitorlás, 2 kisharcsa. Illetve volt... most van 6 neon, 2 guppi, 2 xifó, 3 platti, 1 vitorlás és 1 harcsa... :( nitrit/nitrát mérgezés volt a vízben (juhé a csapvíz) és szép lassan a víz alatt tünetmentesen megfulladtak... De hál' Istennek már (kop-kop-kop) orvosoltuk és már egy napja nem pusztult el hal!!!!!! A vitorlást meg is könnyeztem egy kicsit, mert az a két dilis hal már az első naptól kezdve odajött Rékához, amikor nézegette az akváriumot és úgy hívta őket, hogy a barátaim!

Másnap MINDENKI anyuékhoz volt hivatalos, 15en voltunk és még ott sem volt mindenki... :)
Réka kapott egy nagyon édes társast, egy memorit, egy plüss Barney-t (nagyon nagy sikere van) és sok-sok műanyag zöldséget-gyümölcsöt a főzőcskéhez-boltozáshoz, ami mostanában a kedvenc játéka! Bence kapott egy nagyon jó játékot, mindenki azzal játszott! Zolival elhatároztuk, hogy fogunk venni normális társasokat, mert olyan jó játszani! Ez is jó, ezt is a Loráék kapták!
Gergőéktől pedig cirkuszjegyet kaptunk, ma voltunk, szuper volt! Ezt láttuk!