Jó idő

Ma délelőtt és délután is voltunk a kertben, Réka nagyon élvezi (már amikor az van, amit ő szeretne). Új barátot is talált magának:

Videók :D

Réka csajszi-barátnéival uszizunk, ha van lehetőség. Dalma és Luca ikrek, zabálnivalók, Réka sokat emlegeti őket (ők meg Zolit, mert Luca nagyon megijedt tőle :D)
"Sajnos" lemaradt a videóról a nagy csobbanás, épp mikor leállítottam (az uccsó képkockán lehet is látni), mindhárman beborultak a vízbe a deszkáról. Senkinek nem lett semmi baja, max kicsit meglepődtek :)


Itt pedig Réka szeretgeti az ételét, ami egy szál csípős huszár kolbász :)

Dolgok a mindennapokból

Sok pozitív változás történik velünk ezekben a napokban!
A számomra jelenleg a legfontosabb, hogy Réka (szó szerint) rohamléptekkel fejlődik a járásban! Amit eddig kb 20 apró lábrándítással (ez volt a lépés :D) tett meg, azt ma már fele annyi, de a járásra sokkal jobban emlékeztető mozdulattal teszi meg. Sokkal biztosabban áll a lábán, szívesebben is csinálja a feladatokat! 3-4 lépés után képes leguggolni egy-egy játékért, felegyenesedik vele és odadobja nekem. Kis segítséggel pedig már önállóan is fel tud állni. Ahhoz sajna még nem annyira biztos magában, hogy egyedül elinduljon pl a kanapé mellöl, de most már látom azt is magam előtt :)

Aztán a körülményekhez képest visszaszoktunk a délutáni alvásra. Bár enyhe terrorral (egyszerűen nem engedem felállni az ágyban) sikerül csak, de utána alszik 1-1,5 órát. Ma pl nem sikerült altatnom, már 6kor nyűglődött, fél8 óta pedig alszik :)

Továbbra is rengeteget és választékosan beszél, naponta tanul új mondókákat. De nem úgy, hogy végszavazik, hanem elmondatja velem sokszor, aztán egyszer csak elmondja ő végig. És bonyolultakat is: Ekete-pekete, Antanténusz

Nagyon rá van hangolva a zenére... :D Mostanában ABBA-t hallgat. "anya kapcsold be a mammamijjááát", vagy ma a kocsiban: "mégegyszer a csikidítát". Ma már elfurulyáztuk az "egy boszorka van"-t: én fogtam le a lukakat, ő pedig fújta :)

Ami pedig (naggggggyon remélem) a pénztárcánkra lesz pozitív: most már le lehet írni, hogy nemsokára (bürokrácia) megnyitjuk az unokatesómmal a gyerekruha-turkálónkat. Jó kis projekt, izgalmas. Bár nem tudok ebben sem annyira részt venni, ahogy szeretnék, de Rita remélem megérti. Minden esetre ez itt a reklám helye ;) Tessék jönni és vásárolni!

Én pedig jövő pénteken megyek dokihoz, azt majd meglátjuk mit hoz a jövő!

Szülinap - nekem

Csupakisbetűs, mint Nemecsek Ernő, de erről is kell, hogy írjak, meg kell hogy maradjon ez is, hozzánk tartozik, hozzám tartozik.
Nincs olyan nap, amikor ne jutna az eszembe, hogy két éve minek kellett volna megtörténnie, vagy épp minek nem, hogy másként alakuljon az életünk... Az édesanyák nagy többsége ilyenkor mosolyogva felidézi magában a történteket: a fizikai fájdalom után az eufóriát, amikor kezébe adják újszülöttjét, az első szopit, az első összebújós éjszakát. Én arra emlékszem, hogy fizikai fájdalmam nem volt (nem kaptam semmit pedig), hanem iszonyú buta érzés... Nem értettem, hogy mi történik, hova viszik, miért viszik és ezekre mai napig nem is kaptam választ. Aztán amikor bemehettem hozzá, először csak sírni tudtam. Jött a doktornéni, hogy "anyuka, nyugodjon meg, nincs semmi baj" é pedig mondtam, hogy tudom, csak most látom először a babámat... És nem akartam feltartani, mert voltak sokkal kisebb, sokkal betegebb babák is, menjen csak hozzájuk ha az enyém jól van.
Aztán, amikor Zoli hazament, annyira nyomorultul éreztem magam: magányos voltam, butának éreztem magam, amiért nem értem, hogy mi a helyzet. Könyörögtem Istenhez, hogy vigyázzon rá és az összes kicsire ott bent. És álomba sírtam magam.

Hiába ma két éves a kislányom, még két napot kell várni, hogy két éve először megsimogathattam és további két nap, mire a karjaimba vehettem.

Csupakisbetű, mert rossz, de muszáj megmaradnia, mert ettől vagyunk olyanok, amilyenek. Az ember zsigereiben érzi, hogy "teher alatt nő a pálma" és "ami nem öl meg, attól erősödsz".

Járás

Az elmúlt napokban nem nagyon jutottam gépközelbe, ezért a fejleményekről sem tudtam beszámolni. Az a lénye, hogy Réka nagy-nagy meló, könnyek, testi-lelki fájdalmak (mindkettőnk részéről) árán nem egész két évesen elindult. Ez megint nem úy megy nála, mint egy hagyományos :) gyereknél, hogy elindul, onnan jár. Csütörtökön simán lépett 15-20 lépést egymás után többször is, pénteken Kornélnak nem volt hajlandó csinálni semmit. Délután nekem lépett 25-öt. Ugyanúgy melózunk tovább és imádkozom továbbra is, hogy nemsokára együtt sétálhassunk!

Két éves

Amit egy két éves gyerek csinál(t az elmúlt két hétben)

Farsangolt:

Leszedte a jégcsapokat a szomszéd szerszámos-házikójáról:

Szülinapozott a dédinél:


Önmagát adja :D
Kukucsolt fürdés után:




Házimunkázik:

Szülinap

Emlékezés 2, 3, stb-re nem maradt idő :) Összesen kb 4-5 órát makkoltam a tortájval, de megérte, mert tetszett és ízlett neki (az alja Sacher jellegű, a katica pedig földes-torta/tejszínes-gyümölcsös-csoki/)


A virágok végül is ki lettek rakva középen Swarowsky kristállyal, csak hogy szépen csillogjon, de a gyertya-elfújós videót pont ezért nem tudom felrakni... a család azt fejtegette a háttérbe, hogy mi lenne, ha a gyerek lenyelné, eladhatnánk a Vaterán, mint "szarovszki" :D

Azért egy torta-marcangolós videó akad:



Réka kapott Még tegnap Kornéléktól egy toligálós játékot, ma a mamáéktól egy játék mosógépet (aminek a hangjától egyelőre fél), Gergőéktől pedig egy babát. Tőlünk kapott egy színesceruza készletet, a többiektől pénzt, abból majd tavaszi-nyári rucik lesznek :)

Emlékezés 1.

Két éve ilyenkor elaludtam az Animal Planetet nézve.
De nem sokára fel kell kelnem...