2008. június 30., hétfő

Lovaglás

Szombaton megint voltunk lovagolni! Minden elfogultság nélkül mondhatom, hogy ilyen jól már régen nem éreztem magam. Az pedig, hogy Rékának még jót is teszünk vele, még jobban emeli az értékét a dolognak.

Anyu korábban egy sajnálatos lóharapás miatt félt a lovaktól, de az első alkalommal, amikor eljött velünk már mondogatta, hogy ő úgy kipróbálná... :) Úgyhogy szombaton ő volt az első, aki nyeregbe pattant Rizsa hátán, közben Réka és Eszter Magdin lovagolt.
Aztán én is nyeregbe pattantam kétszer... Nagyon élveztem azt a szabadságot és azt a teljesen természetes, ösztönös ritmust, amit a lóval való együtt-mozgás nyújt. Az persze már más kérdés, hogy baromi izomlázam és a térdeim belső felén egy-egy lila folt tanúskodik arról. hogy igencsak kijöttem a gyakorlatból :((((

Közben megjött Isti és Orsi, átadtuk nekik is a lovakat :), ne csak a mi családunk bitorolja őket... Isti nagyon aranyos, amikor mondja, hogy üüüüget :))))

Jött egy bácsi két szép lipicai-vontatta lovaskocsival és lehetett velük menni egy kört. Biztos tetszett neki, hogy népdalokat énekeltünk, mert több kör lett belőle. Persze Réka már a legelején elaludt az ölemben, azért ő is kifárad a lovaglásban.

Ahogy ültünk a kocsin és énekeltünk, olyan hittan-tábor "fílingem" volt, újra gyerek voltam. De közben ott szuszókált a kezemben a saját gyerekem és úgy éreztem, hogy ez a világ legeslegtermészetesebb dolga és minden úgy jó, ahogy van.

2008. június 25., szerda

Első rajz (a dátumot én írtam mellé:)))))

Dr. Vass Miklós Alapítvány és családja :D

A barátaiknak csak "a Kornélék", vagy megyünk a fejlesztőbe, legegyszerűbben: megyünk Biára. Vagy csütörtökönként Angélához. De sosincs olyan érzésem, hogy valami idegen helyre megyünk. Bonyolult ezt megfogalmazni, talán hülyén is hangik, de szeretek oda járni. Valamilyen szinten Réka is, mert bármennyire is meggyötrik, 2 másodperc múlva már adja is a puszikat sorban és szívesen eljátszogat, ha nem várnak sok mindent tőle :)

De ami ma volt, az minden fejlesztésre szoruló gyermek anyukájának az álma!!! Kornélnak és Eszternek (róla még nem nagyon volt szó, ő logopédus, talán rá "nem lesz szükségünk") van 3 tündéri gyermeke, sorban: Eszter, Sára és Boldizsár. Azon túl, hogy ők segítenek a szombati lovaglásnál, valamilyen számomra érthetetlen módon :)))) szeretik Rékát (hozzáteszem, van ízlésük, mert Istit is nagyon szeretik). Ma külön megkérték az anyukájukat, hogy had jöhessenek el, amikor ott vagyunk. Nekem is nagy könnyebbség, mert 3 bolondozó gyerekre jobban figyel Réka, mint az én unalmas műsoromra. Sajnos az óra kicsit sírósra sikeredett, de nem adtuk fel és RÉKA -BÁR CSAK EGY PILLANATRA- MEGÁLLT A LÁBÁN KAPASZKODÁS NÉLKÜL!!!!!! Fájdalomdíjként utána együtt elmentünk fagyizni, előtte még az előtérben ettünk egy kis kakaóscsigát :)))) Jól éreztük magunkat, de ami még fontosabb, hogy Réka jól érezte magát! Nekem az mindennél többet ér, hogy a fejlesztések nem okoznak neki lelki traumát és egy kiegyensúlyozott, jól evő, jól alvó kislányom van!

Ha nagy leszek :))), ezt mind-mind meghálálom NEKIK!!!!!!!!!

Barbinak

Nemrég tudtuk meg, hogy Réka uncsitesója, Barbika kórházban van :(((((
Innen is küldünk neki sok-sok puszit!
És jobbulást kívánunk!

Tobol a nyár

Tényleg ezerrel tombol a nyár és egy ilyen pici gyereknek nincs is más dolga, mint kiélvezni! Illetve van, de az most "annyira nem lényeges". Úgyhogy ez a bejegyzés csak a vidámságról és a jókedvről szól!!!!!

Az állatszeretet továbbra is tombol (az ujján egy katica):

És a meggyszeretet:

És a fagyiszeretet (igen-igen, ilyenkor egyszerűen kirakom az etetőszékkel együtt a teraszra):

Pancsi-szeretet:És végül, de nem utolsó sorban: ilyen ügyesen eszik:


2008. június 17., kedd

Sokminden

Annyira zajlik az életünk, hogy esténként csak beülök a TVelé, semmihez nincs kedvem, semmire nincs időm Rékán kívül... Ő viszont ezt meghálálja, mert minden nap valami újdonsággal örvendeztet meg minket.

A mászást a maga módján már tökélyre fejlesztette, egyre többször áll fel, a fejlesztőben segítséggel már szobahosszakat lépeget. Tegnap már lépcsőzött is, mármint egyedül!

Számokban pedig:
15 hónapos
8,8 kg
77 cm
11 foga van (3 rágót egyszerre növesztett ki)

Már tényleg mindent megeszik, de újabban szinte csak önállóan hajlandó. Ennek két következménye lehet: vagy 2kg kenyeret "megeszik" reggelire, aminek a 99%a a földön köt ki, vagy felszedem a földről, amit leejt és mégegyszer próbálkozik. Az utóbbit csináljuk... :)
Itt a sok finom gyümike... Réka nagyon szereti a cseresznyét, meggyet, olyannyira, hogy már magot köpni is tud. Persze mag nélkül, de ügyesen imitálja :) A zöldségekkel is elég jól kijön, szinte mindent megeszik leves formájában. A nagy szerelem azért továbbra is a husi... Igyekszem egyre kevesebb "szemetet" adni neki most, hogy egyre több mindent megeszik. De lássunk csodát: két "diétás nap" alatt (értsd: semmi rágcsa, csoki, rudi egyéb) fogyott 20 dekát.
Inni már csak pohárból hajlandó, rendre elkunyizza a reggeli kapucsínóm habját, ahogy apja kávéjáról a tejszínhabot.

A beszédfejlődése érdekes, mert egész nap dumál, csak épp nem értjük :) Azért továbbra is kitartóan ugat és kotkodál. Engem elkezdett Tücsinek hívni, annnyát akkor mond, ha szeretne valamit, vagy ha mutat valamit. Nagyon sokszor utánoz szavakat tökéletes kiejtéssel, amit utána soha többet :) Ma pl anyu mondta amikor kiálltam, hogy jöhetsz, erre a hátsó ülésről is megkaptam az engedélyt :)