Szenteste

Kedden derült ki, hogy Zoli nagymamája, bátyja, Éva húga és kislánya Barbi nálunk lesznek Szenteste. Gyorsan vettem egy kisebb bébi pulykát (4,5kg, neve Bélus), megtöltöttem és aszaltszilva levessel ez lett a vacsora. Ha illene dícsérni magamat, megtenném, de ugye nem illik... :)

De nem is a kaja a lényeg...
Réka már hajnali 4-kor azzal keltett, hogy ha esik az eső, akkor hogy jön el a Jézuska?!?!?!! Nem ázik-e meg?!?!?! Miután megnyugtattam, hogy nem, vissza aludt. Nagyon érdekes a gondolkodása... Esténként Jézus születésének történetét meséltem többször is. Egyik alkalommal megkérdezte, hogy
- mivel mentek Betlehembe, autóval?
- Nem, akkor még nem volt autó, mert ez réges-rég történt.
- Akkor busszal?
- Nem, busz sem volt.
- Jézus régen született?
- Igen
- Akkor már meg is halt? (mostanában sokat foglalkozik a halállal)
- Igen, már meghalt. (és feltámadt, de ezzel most nem akartam bezavarni)
- Akkor hogyan hozza az ajándékot? (az ilyen pontoknál áll be a kényszerszünet, hogy mégis mit mondjak)
- Jézus szeretetet hoz szívünkbe és ezzel ajándékozzuk meg egymást.
És ez tökéletesen megfelelt neki válaszként. Azóta ha megölel mindig mondogatja, hogy Jézus szeretetet hozott a szívünkbe. <3

Szóval korai kelés után megreggeliztünk és hátra volt a takarítás, fadíszítés, főzés... Természetesen totálisan elcsúsztunk, a kaját odatettem időben, ki is lett takarítva, de mivel a karácsonyfa díszeinket nem találtuk sehol, a fa még csupaszon várakozott a teraszon délután 3kor. Még szerencse, hogy a régi Ikea-s időből maradt meg bontatlan dísz, amit akcijóssan vettem, mert hogy olcsó. Ellenben brutális neonzöl és neonlila. A gyerekek díszítették végül a fát, elég eklektikusra sikerült :D

Amikor már csak a dédi volt itt, Réka elment fürdeni ;) én meg gyorsan becsomagoltam az ajándékait. Aztán csengőnk nem lévén, egy csörgődobbal jelzett a Jézuska, hogy itt járt. Réka nagyon lelkes volt, kérdezte, hogy hallottam-e, mire én letagadtam, Dorottyára fogtam, hogy vele voltam elfoglalva.
Ajándék téren idén is sikerült túllőni a célon, de legalább (egy kivétellel) minden hasznos dolog! A fő ajándék egy valódi konyha, IKEA-s, csak épp gyerek méret, mivel Réka nagyon szeret konyházni, de a régi konyhájánál már csak "rosszul ülni" tudott. Ennél állnia kell. Kapott hozzá kerámia teáskészletet, hogy tudjanak Lilivel teadélutánozni. Kapott legot, társasokat, könyveket. A mellényúlás a táncoló Dóra baba lett. Én mondtam neki, hogy azt ne kérje a Jézuskától (mert már a boltokban láttam, hogy idétlen, idióta, szar, csúnya, gagyi és drága), de Zoli egy rossz pillanatában még október végén megígérte neki, hogy ha jó lesz, akkor megkaphatja. És persze jó volt... Na, elég volt egyszer bekapcsolni... Azóta abba a szobába be sem megy, ahova eldugtam, pedig az egyik szekrény aljába tettem.

-

Boldog, Áldott Karácsonyt kívánunk mindenkinek!!!!!!
Dorottya, Réka, Zoli, Tücsi

Réka egy hónapja az oviban

Réka a Kip-kop csoportba jár, katica lett a jele. Ez integráló csoport, ami itt a normál értelmezés fordítottja, tehát a "sérült" (de utálom ezt a szót) gyerekek mellett vannak egészségesek is (miért, az enyém nem az?!?!?!?!). 13 gyerkőc van, 9 fiú és 4 lány, álom arány ;) és 5 óvónéni. Márti néni, Ildi néni, Margit néni, Zsóka néni és Judit néni, mi hozzá tartozunk. Ez azt jelenti, hogy ő intézi a dolgokat Rékával kapcsolatban, ő tartja számon a fejlődést, orvosi vizsgálatokat, a fontosabb dolgokat ő beszéli meg velünk stb.

Reggel fél 9-ig kéne beérni, ez általában sikerül. Pár környéki anyuka javaslatára először hegyen-völgyön át mentünk: Budaörsön át fel a Svábhegyre és onnan ereszkedtünk a Kútvölgyi útra. Ez az út, ha nincs nagy forgalom, kb 30 perc. De olyan utakon, hogy száraz időben is be voltam tojva, nem hogy téli utakon. Úgyhogy most dugózunk reggelente BAH-csomópont-Moszkva tér-Kútvölgyi út. Kicsit lassabb, kb 40-45 perc, attól függ, mikor sikerül elindulni, de megtett út vonatkozásában rövidebb. Meg persze biztonságosabb!
Szóval beérünk az oviba, átöltözünk. Könnyes búcsú (még mindig), az odaúton százszor elmondja, hogy ugye ebéd után jössz értem?!?!?!?! Megmasszírozzák a lábát zsályás krémmel és 9-től van az egész csoportnak torna. Ez általában mezítlábas lábfej gyakorlatokat előtérbe helyező torna a végén egy kis akadálypályával, amikor különböző felületű dolgokon kell átsétálniuk.
Utána tízórai. Tízórai után van foglalkozás, aminek a heti tematikája mindig kint van a faliújságon. Ez nekem azért tetszik, mert így könnyebben szóra bírom hazafelé, hogy "csináltatok újságpapírból hógolyót? igen? és játszottatok vele célbadobást?" Heti 2-3x van ebben az időben a CP-s (idegrendszeri sérült) gyerekeknek külön torna, ilyenkor a 3 integráló csoportból összegyűjtik a gyerekeket és együtt tornáznak. Addig a többiek játszanak.
Ha jó az idő, akkor ebéd előtt kimennek vagy az udvarra, vagy a csoportszobához tartozó teraszra. Aztán ebéd, fogmosás és alvás a többieknek, Réka még csak félnapos. Délután játék és kézműveskedés van általában.
Minden étkezés előtt-után közösen kimennek pisilni, kezet mosni. Elég sok gyerkőc van, aki még nem 100%-ban szobatiszta, Rékusnál még nem volt baleset szerencsére!

Az óvoda morálja fantasztikus! Ok, hogy nagy intézmény, sokkal több lehetőség van, de eddig minden hétre akadt valami esemény. Amikor elkezdtük az ovit, egyből Márton-napi libabuli volt, lámpásokkal, libasülttel, zsíroskenyérrel, lilahagymával.
Aztán volt a ruhavásár, ahol lehetett bevinni ruhát, a befolyt összeget pedig a gyerekek karácsonyi ajándékára költötték. Akár csak a múlt heti sütemény vásárt, amikor sütit kellett bevinni, amit Ildi néni tolt körbe-körbe és le-fel az 5 emeletes épületen keresztül, két nap alatt 30ezer ft-ot keresve! Ebből is ajándék lett a gyerekeknek!
Aztán kedden volt a Karácsonyi ünnepség, délelőtt a csoportnak. délután a tagozatnak, ahol minden gyerkőc fellépett! Réka bárányka volt a jászol mellett! Hát, eléggé megindító volt, előre félek az anyák napi műsortól!

2 hónapos Dorottya

Legelőször azzal kezdem, hogy állandó lelkiismeret furdalásom van, hogy nem foglalkozom vele eleget. Aztán minap rájöttem, hogy azért, mert nem kell! A napirendje még evés-alvás-ébrenlétből áll (ebből egyre több), kimarad a torna. Egyrészt a napi 5-6*5 perces, amit anno a neurológus írt fel Rékának, másrészt azok, amiket plusszban kellett végeznünk. És persze igényli ő a kényeztetést, dajkálást, de nyugodtan be lehet tenni a kiságyába evés után (ha el nem aludt evés közben), ugyan olyan jól elszórakozik a forgójával, mint velünk. Azért én lelkiismeretesen fordítgatom a hasára és úgy játszom vele, amíg bírja, hogy az együtt töltött idő minél tartalmasabb legyen!

Szóval Dorottyka (Réka által kreált becenéven) ruhástúl, pelusostúl 5,3 kg. Az 56-os rucikból már kinőtt, bár most lehet kb 56-58 cm. Ő inkább széltében fogyasztja a ruhákat a nővérével ellentétben, bár most ő is felszedett egy kicsit, már 15 kg! Lelkesen, néha idegbajosan szopizik, ha kér, akkor kap pótlást (erről majd írok egy külön posztot). Ha Rékával ennyi tejem lett volna, akkor kb fél éves koráig tudtam volna szoptatni (meg persze, ha szopott volna), mivel az ő fejadagja 30-60 ml volt egyszerre. Nos Dorottya simán beslukkolna 100-120 ml-ket, bár nem is tudom, hogy nézne már ki, ha 90 szopi után esetleg dajkálás helyett még megkínálnám egy kis tápival. Igen, dobáljatok meg, éheztetem a gyereket, de ezt már tőlem megszokhattátok és nem, nem fog kapni karácsonykor pulykahúst, csak csontot (régi olvasók értik) ;) :D

Nem vagyok elfogult, mert a védőnő is mondja, de fejlettsége meghaladja a korát. Azon már nem csodálkozunk, hogy sokkal többet "beszél", mint az átlag, úgy látszik, ez genetikailag domináns tulajdonság mindkettőnknél :D Sikkangat, több magánhangzót is ejt, többször is ki lehet hallani a dumájából azt, hogy "helló", meg "hálló", ha sír, akkor lá-lá-lá-t mond, vagy ajajajajaja-t.
Hason fekve felemeli a fejét, van egy Hello Kitty-s babakönyve, azt elég sokáig is képes olvasgatni. Oldalra fekvésből simán elfordul hasra-hátra és szerintem napokon belül át fog fordulni hátról hasra, már csak arra kell rájönnie, hogy a fejével mit csináljon közben.
Hason fekve forog a saját tengelye körül, méghozzá olyan mértékben, hogy lassan le kell hozni a járókát, mert a kiságy már kicsi játéktér neki.

Voltunk a kötelező hasi- és koponya ultrahangon, illetve csípőszűrésen, minden rendben volt, még a doktornő dicsérte is, hogy milyen szép fejlettek a csontjai. Azért ilyenkor nagy kövek gördülnek ám le...

Végül nem tudom eléggé kihangsúlyozni, hogy mennyire jó gyerek! Általában átalussza, hogy nem vagyok itthon, megvár. Ha megyünk valahova, elalszik a kocsiban és amíg haza nem érünk és le nem vetkőztetem, addig alszik. Nagyon jókat alszik bedunsztolva a babakocsiban, bár sajna ritkán jut rá alkalom, leginkább hétvégeken.

Régi képek - szereztem kábelt a fényképezőgéphez

37. hét




Másfél órásan:
Úton hazafelé:
Büszke nagytesó:
A legjobb pihenőhely:
Nagylányok babáznak :D
Első közös pancsi

Mosoly

Ovika

Így hívjuk, mert a kedvenc óvónéni is így hívja :)

Szóval sikeresen beszokott az oviba, bár reggel még van egy kis picsogás, de hamar rázárom az ajtót és elmegyek. Ha majd lesz időm, írok részleteket is, egyelőre annyi, hogy nagyon jót tesz neki, sokkal önállóbb, ügyesebb itthon. Állítólag az oviban nem nagyon akarja tartani a tempót a többiekkel, de majd csak ez is javul.

Az egyetlen negatívum tényleg az, hogy reggel 7:30 és 13:00 között 3 órát töltök távol Dorottyától. Most már sikerült nagyjából úgy intéznem, hogy nem hal éhen, mire hazaérek, pont akkor eszik.