2009. július 19., vasárnap

Jááájjjjjj

Az úszáson, lovagláson és az ágyon való ugráláson kívül semmi érdemit nem hajlandó csinálni (most természetesen arra célzok, hogy megint nem hajlandó sétálni).

A pénteki kerti-party folyományaként tele vagyunk szúnyogcsípéssel... Réka orra hegyén. a szeme sarkában, a lábán olyan 10-15 db, a talpán 2, az én talpamon 6!!!!!!!!!!!! Egész nap csapkodom a lábam a földhöz.

Ma meg kint az udvaron ezt mondta: "Anya fáj a lábam, gyere, gyógyítsd meg!"... sírtam :')

2009. július 18., szombat

Túl okos

És "sajnos" ez néha baj. Mert a legfondorlatosabb módokon próbál kibújni a dolgok alól. Újabban a szobatisztaságot használja alvás ellenszerként. Most is Zoli már harmadszorra vitte ki, mert "pisilni kell a wécébe", de az az igazság, hogy csak az alvás elől akar menekülni.

2009. július 14., kedd

Ha nem én lennék...

... ha Macs lennék, baromi gyakorlatiasan oldanám meg

... ha Zsanci lennék, nem kertelnék a szavakkal, frankón kiírnám magamból

... ha Orsi lennék, zsigerből tudnám mit kéne/kellett volna tennem

akkor csak címszavakban:
- Apu nem tudott bevinni minket Újpestre a dokihoz (reggel derült ki), nekem kellett bevezetni. A Pesten való közlekedés kiborít, már az Erzsébet hídon enyhe szorongásom volt, amin az sem segített, hogy Zoli próbált irányítani... hát nem sok sikerrel.

- Újpest határában leállít a rendőr, közli, hogy lejárt a műszakim, elveszi, újat kell csináltatni, 30 napig nem lesz autó... A fejemben a következők játszódtak le: elveszem a pisztolyukat, lelövöm, majd pókerarccal tovább hajtok, ill. otthagyom a kocsit, kiveszem a cuccomat, bemegyek az autókereskedésbe, ami előtt megállított és veszek egy új kocsit, aminek van műszakija... Ehelyett elkezdtem bőgni, ecsetelni, hogy milyen szerencsétlen is vagyok, meg a gyerek, meg orvos, meg fejlesztő...................................... aztán megszántak és elengedtek. ISTEN ÁLDJA AZT A KÉT DERÉK RENDŐRT, MIVEL SZORULT BELÉJÜK EGY KIS JÓÉRZÉS (MEG SZÁNALOM)!!!

- Az ortopéd doki (hiába ismerős által mentünk, hiába 4x-re, hiába csengettünk neki, nem ismer meg minket, mindent újra elmondani) , bár többször ellenkeztem, felküldte Rékát egy csípő röntgenre. Természetesen nekem is be kellett mennem vele, azóta sugárzom... :S a belső nemi szerveit letakarták ugyan egy műanyag lapocskával, de nem tudom, hogy az ért-e valamit?!?!?! A feszes izomzat miatt az izületek is elkezdtek kóros pozíciót fölvenni, sok nyújtás kéne, illetve: Anyuka, gondolkodjanak el az ortopéd klinikán, egy kis izom-megvágásos-nyújtáson... Hát, azt hiszem a világtörténelem legrövidebb gondolkodása volt! Plussz megint szóbajött a "szvass" (nem tudom, hogy kell írni), ami egy olyan dolog, amit a derekára kell csatolni, jön ki belőle két-két fémpálca, ami -kvázi- szétnyitja a lábait, ill. inkább nem engedi, hogy összecsukja. Erre szeptemberben térünk vissza.

- Kész lett a cipő, amit a sínre készítettek, na olyan darab, amit szerintem nem nagyon fogunk hordani... Ok, hogy ingyé van, de akkor is boááá... :( Olyan nagyon ortopéd.


----------------------------------------------------------
július 19.:

Mire a végére értem kedd este, valamennyire megnyugodtam. Akkor hagytam is a fenébe. De úgy döntöttem, hogy felrakom, mert így visszagondolva, kocsi levizsgáztatva nagyon mókásnak tűnik... Hiába, saját magán is meg kell tanulnia az embernek röhögni :D

Pont azt beszéltük ma anyuval, hogy annyi "rossz" dolog történt mostanában velünk (betörés hozzájuk, ez a műszakis, szerdán meg négy autóval előttünk átcsapódott a nulláson egy kocsi a szembe sávból, de hál Isten senkinek semmi baja nem lett) és mindből veszteség (testi-lelki) nélkül jöttünk ki. Talán, mert megtanultuk, Réka megtanította, hogy vannak annál fontosabb dolgok, mint amiken az emberiség nagy része problémázik.

2009. július 12., vasárnap

Panaszkodás

Hátha bejön... Ugyanis amióta írtam, hogy megtört a jég, Réka szinte semmit sem akar csinálni. Most már túltettem magam a "nemgyakorlokveleelegetrosszanyavagyok", "uramistenmilesz" és hasonló fázisokon, most egyszerűen várom, hogy ez a korszak is lezáruljon és egyszer csak sikerülni fog minden... Csak azt az egyszercsakot naggggyon várom már...

Közben meg olyan kis ügyes: a pónin már megül egyedül, a Magdi pacin a Boldival ügettek, meg a Miki pónin is, csak a lábát fogtam. Az úszás szuperül megy, karúszóval már szinte egyedül lehetne hagyni, bárhonnan kiúszik. A beszéde meg frenetikus, egyszerűen olyan szavakat, kifejezéseket, szóösszetételeket használ, amiket nem tudom, hogy honnan szed. Ma pl kertezéshez előszedtem egy régi papucsomat, meglátta és imígyen kommentálta: Úristn, hát ez meg milyen papucs?!?!?
És van még egy dolog, aminek bármely más szülő baromira örülne (természetesen én is örülök, de a járásnak jobban örülnék): gyakorlatilag szoba tiszta lett! Itthon már egyáltalán nincs pelus, ha megyünk valahova, akkor adok rá, mert az izomfeszesség miatt csak szűkítővel tud pisilni, úgyhogy nincs az, hogy leguggolunk az árokparton. De általában száraz szokott lenni a pelus amúgy is, hazahozza a cuccost. Tegnap a lovagláson is mondta, hogy: "Itt nem tudok pisilni Sóskúton, mert nincs ülőke". Ma van a negyedik éjszaka, amikor nincs pelus, eddig egyszer felkelt, hogy pisilni kell, a többin alvás volt. Bár ma dinnyéztünk... :)

Kornélék három nyula itt volt nálunk vendégségben, Réka csodásan viselte a gondjukat:


Itt pedig mesét mond nekem:

2009. július 5., vasárnap

Közérdekű

Kaptam a munkahelyemtől egy 2009-es BKV bérletet. Mivel "unatkozó, itthon ülő" vagyok, szívesen megválnék tőle, természetesen olcsóbban!
Tehát akit érdekel júliustól (6 hó) egy bérlet 54.000(9000/hó) helyett 48.000 ezerért (8000/hó) megválok tőle. Ha valaki el is jön érte Törökbálintra, akkor 45.000!!!!!

Hirdessétek légyszi a buszozó ismerősök között, tök jó lenne, ha el tudnám passzolni!!!

Köszi