Ha nem én lennék...

... ha Macs lennék, baromi gyakorlatiasan oldanám meg

... ha Zsanci lennék, nem kertelnék a szavakkal, frankón kiírnám magamból

... ha Orsi lennék, zsigerből tudnám mit kéne/kellett volna tennem

akkor csak címszavakban:
- Apu nem tudott bevinni minket Újpestre a dokihoz (reggel derült ki), nekem kellett bevezetni. A Pesten való közlekedés kiborít, már az Erzsébet hídon enyhe szorongásom volt, amin az sem segített, hogy Zoli próbált irányítani... hát nem sok sikerrel.

- Újpest határában leállít a rendőr, közli, hogy lejárt a műszakim, elveszi, újat kell csináltatni, 30 napig nem lesz autó... A fejemben a következők játszódtak le: elveszem a pisztolyukat, lelövöm, majd pókerarccal tovább hajtok, ill. otthagyom a kocsit, kiveszem a cuccomat, bemegyek az autókereskedésbe, ami előtt megállított és veszek egy új kocsit, aminek van műszakija... Ehelyett elkezdtem bőgni, ecsetelni, hogy milyen szerencsétlen is vagyok, meg a gyerek, meg orvos, meg fejlesztő...................................... aztán megszántak és elengedtek. ISTEN ÁLDJA AZT A KÉT DERÉK RENDŐRT, MIVEL SZORULT BELÉJÜK EGY KIS JÓÉRZÉS (MEG SZÁNALOM)!!!

- Az ortopéd doki (hiába ismerős által mentünk, hiába 4x-re, hiába csengettünk neki, nem ismer meg minket, mindent újra elmondani) , bár többször ellenkeztem, felküldte Rékát egy csípő röntgenre. Természetesen nekem is be kellett mennem vele, azóta sugárzom... :S a belső nemi szerveit letakarták ugyan egy műanyag lapocskával, de nem tudom, hogy az ért-e valamit?!?!?! A feszes izomzat miatt az izületek is elkezdtek kóros pozíciót fölvenni, sok nyújtás kéne, illetve: Anyuka, gondolkodjanak el az ortopéd klinikán, egy kis izom-megvágásos-nyújtáson... Hát, azt hiszem a világtörténelem legrövidebb gondolkodása volt! Plussz megint szóbajött a "szvass" (nem tudom, hogy kell írni), ami egy olyan dolog, amit a derekára kell csatolni, jön ki belőle két-két fémpálca, ami -kvázi- szétnyitja a lábait, ill. inkább nem engedi, hogy összecsukja. Erre szeptemberben térünk vissza.

- Kész lett a cipő, amit a sínre készítettek, na olyan darab, amit szerintem nem nagyon fogunk hordani... Ok, hogy ingyé van, de akkor is boááá... :( Olyan nagyon ortopéd.


----------------------------------------------------------
július 19.:

Mire a végére értem kedd este, valamennyire megnyugodtam. Akkor hagytam is a fenébe. De úgy döntöttem, hogy felrakom, mert így visszagondolva, kocsi levizsgáztatva nagyon mókásnak tűnik... Hiába, saját magán is meg kell tanulnia az embernek röhögni :D

Pont azt beszéltük ma anyuval, hogy annyi "rossz" dolog történt mostanában velünk (betörés hozzájuk, ez a műszakis, szerdán meg négy autóval előttünk átcsapódott a nulláson egy kocsi a szembe sávból, de hál Isten senkinek semmi baja nem lett) és mindből veszteség (testi-lelki) nélkül jöttünk ki. Talán, mert megtanultuk, Réka megtanította, hogy vannak annál fontosabb dolgok, mint amiken az emberiség nagy része problémázik.