2008. december 23., kedd

Advent 4. vasárnapja - a teljes kimerülés

Bár ma már kedd este van és finis, nem nagyon érzem magam biztonságban... Mint a sulis évek alatt, amikor tanultam bár, de benne volt a lehetőség nagyon is, hogy olyat kérdeznek, amiről halvány lila gőzöm sincs... :)
Ajándékok megvannak, becsomagolva.
3 adag mézeskalács és 2 adag mandulás-marcipán korong (ill. szivecske) kisütve
Egy torta hátra van.
Vasárnap beköltözött a teraszra a családunk új tagja is, egy norman(d???) fenyőfa is (gyökeres)

Látszatra van minden, csak egy dolog hiányzik nagyon, a hangulat. Amilyen a formám mostanában, ehhez illő karácsonyi dalt is találtam, ami még annyira nem engedi, hogy átadjam magam a felelőtlen happy-nek....

Karácsony ünnepén

Karácsony ünnepén
Mindenhol gyertya ég,
Békesség jelképe a gyertyaláng.

Mindennap gyújtsatok
Gyertyákat emberek,
Égjen a békeláng mindenhol már.

Halvány kis gyertyaláng,
Hol van a kék madár?
Mindenki várja őt, mért nem jön már.

Sok még a gyűlölet,
Éhség és szenvedés,
Mikor lesz vége már, kis gyertyaláng?

Fenyőfa, sok cukor,
Ajándék mindenhol,
De az én szívemben nincs nyugalom.

Ki mondja meg nekem,
Hogy éljek, mit tegyek,
(Hogy) Karácsony ünnepén boldog legyek.
/svéd népdal/---- ez is már milyen ironikus?!?!?!?!?

Aki mot ismer, az érti, miért tetszik ez a dal...

Nincsenek megjegyzések: