Érdekes

Akár hányszor mondom el neki, hogy felhő; mi van az égen? felhő!; nézd, ott vannak a felhők stb, ő kategorikusan kijelenti, hogy az delfin, néha halacska.

Hm????

Réka meg a kaka :)

Hát igen, Angélával már azon viccelődünk, hogy két évesen a gyerek egy kis kivétellel (ami a járás :D) óvoda-érett. Ugyanis egyre többször szól, ha pisilnie kell, egyre többször marad szárazon a pelus. Sőt: a héten kétszer is sikerült a wc-be kakilnia.
Annyira cuki volt: ül a földön, egyszer csak rémült arccal rámnéz: anya, kakilni kell!!!!! Rohanás a wc-re és produktum! Természetesen lefotóztam, de azt a képet inkább elrakom csak magamnak :)

Holnaphoz egy hétre két éves!

Életjel

Már nagyon rég nem jutottam a bloghoz, jóformán csak annyira volt időm esténként, hogy a mail-jeimet megnézzem, meg bekukkantsak az ismerős blogokba, hogy kivel mi újság. Mostmár tényleg minden időmet Rékával töltöm, jobban mondva, eddig is minden időm vele töltöttem, de ha lehet mondani mostanában még tartalmasabban J Nem ülünk a gép elé Youtube-ozni, inkább kimegyünk. Az elmúlt két hétben volt ugyebár pár havas nap, ebből adódóan pár nap kényszerszünet a fejlesztőben. Lazsálásról szó sincs, mert Réka órákon át képes volt tolni a ház előtt a szánkót. Láthatóan legalább annyira szereti a havat, mint én, legalább ebben rám hasonlít

Aztán 22-én megvolt Réka első farsangi bulija. Kolompos koncert volt, nagyon élvezte, főleg, hogy Orsi, Isti és Lili is jöttek. Réka nyuszi volt, Isti királyfi, Lili tigris. Volt jelmezes felvonulás, egyenként fel lehetett menni a színpadra. Kérdeztem Rékát, hogy szeretne-e felmenni, azt mondta, hogy igen. Aztán feladtam a Kolomposos bácsinak, mondtam, hogy még nem tud járni, de ahogy eltávolodtam, úgy elkámpicsorodott, hogy utána kellett mennem a színpadra J
Utána volt táncház, kézműves sarok és az est lezárásaként pedig elégettük a kisze-bábot, ezzel is hivatalosan eltemetve a telet. Másnap elkezdett havazni és másnapig csak esett és esett…

Újra elkezdtünk úszni. Rékus még mindig élvezi, jól le is fárasztja és még fejleszti is. Csak azt bánom, hogy nem mehetünk minden nap. Talán majd nyáron lesz lehetőség… Fejlesztő továbbra is minden nap van, hétfő kivételével két foglalkozás naponta (plussz hétfő, szerda úszás) De van értelme továbbra is, mert Réka (egy kis házi versenyt is elindítva Angéla, Kornél és köztem) már 7et lépett egyedül. Én tartottam a rekordot 6 lépéssel, de kedden Kornél megelőzött. Bár naponta döntenénk meg egymás rekordjait…
Ezeket a lépéseket úgy kell elképzelni, hogy Réka feláll vagy egy labdáról ülve, vagy Kornél térdén ülve. Aztán vagy megáll egyedül, vagy segíteni kell neki. Aztán jöhet a bíztatás: lépek egyet-mellé lépek kettő; ici(egyik lépés)-picit(másik lépés). Az a lényeg, hogy egy lépés után meg kell állnia, mert az agya már szaladna, de meg kell tanulnia a helyes folyamatot. Ami másnak ösztönösen, zsigerből megy, azt neki komoly agyi munkával kell elérnie: az agyának olyan üzenetet kell közvetítenie, amivel a kóros reflexet, mozgást le tudja győzni és a helyes mozdulatot végrehajtsa. ehhez nagy odafigyelés kell. Szép lassan, de biztosan haladunk. Ha panaszkodhatok, nekem most még nehezebb, mert most szembesültem azzal, hogy még mennyi munka vár ránk, nem lesz az, hogy Réka rájön a járás ízére és egyszer csak elindul. Nem, nem vagyok negatív, de előre sem akarok inni a medve bőrére… Nem tudom és nem is szeretnék jóslatokba bocsátkozni, hogy mikor lesz az, amikor akár a szomszédba át tudunk sétálni. De imádjuk őt és ha lehetne változtatni/választani, akkor is őt választanám <3

Ma voltunk torkos csütörtöközni az érdi Festál étterembe. Az egész család volt, mármint mama, papa, Gergőék (Helka végig aludta az egészet ) és mi. Békacombot ettem :)

Ezerrel agyalok Réka szülinapi buliján. A Sugar-nél néztem tortát, de megmondom őszintén, hogy még ha lenne sokszor 30-40 ezer forintom, akkor sem adnék tortáért ennyit… Úgyhogy csúnya módon pár ötletet lelesek, de én fogom sk készíteni a tortát. Az alap egy téglatest tortalap lesz marcipán borítással és díszítéssel, rajta egy szív-torta, szintén marcipánnal. Remélem jól fog sikerülni…

23. hónap

23 hónapos
10,1 kg :(
16 foga van továbbra is
92es rucikat hord

Az eddigi rekord 4 lépés egyedül.
Dumálni továbbra is rengeteget dumál, néha már 4-5 szavas mondatokat mond. A "tekeredik a kígyó", "Gyí, paci, paripa", "Lovagol a Guszti" mondókákat végig mondja, a többit, félig, 3/4ig. Akaratos, hisztis, harapós, imádnivaló.

Ma fürdéskor Zoli aggódva hívott a fürdőszobába, mert a gyerek mondogatta, hogy fáj a lába... bementem, megkérdeztem, hogy hol fáj, erre felemeli a lábát és rámutat. Megkérdezem, hogy mit csináljak? Erre: "anya puszilja!" Hiába, apa nem tud lépést tartani a játékainkkal :D (tegnap kapott szurit, utána szokott erre a puszilódásra rá)

Anyuéktól kapott egy malackát, ami altatódalt játszik. Itt Réka még náthás volt, úgyhogy kicsomagolás után az első dolga az volt, hogy megtörölje az orrát a malackának :)



Itt pedig már meg is eteti minden felszólítás és kérés nélkül kérte a malackát és megetette :)

Kemény munka édes gyümölcse

:D

Mily' meglepő eredmény... :D

Your rainbow is shaded pink.

What is says about you: You are a grateful person. You appreciate everyone around you. You are a good listener and your friends are glad to have you around in difficult times.

Find the colors of your rainbow at spacefem.com.

Figyelem-fegyelem

Már sokszor feltűnt, hogy ha kéünk valamit Rékától, akkor nem a "feladatra" koncentrál, hanem nézi, hogy nézzük-e. Pl a formabedobálóst úgy próbálja, hogy rá sem néz, hanem inkább akkor belemérgesedik, hogy nem sikerül neki. Ezt eddig annak a számlájára írtam, hogy megfelelési kényszere van a sok fejlesztéstől, mert ha valamiben ügyes, akkor dícsérjük, tapsolunk stb. Ma viszont mondott Angéla valamit és az nagyon megragadott: a figyelmének érnie kell a járáshoz.
Míg más gyerkőc "ösztönösen" (nem találok rá jobb szót) kezd el járni, addig Rékának az agyával harcolnia kell a teste -a rossz reflexek, a feszes izmok- ellen. De persze amíg ide-oda kalandozik a figyelme (mert a két év körüliek figyelme már csak ilyen), addig ez nehéz lesz...
Réka játéktevékenysége jelenleg abból áll, hogy szerte-szét pakol mindent, leveszi az összes könyvet, mindből kell mesélnem egy-egy sort, aztán közli, hogy másikat. Úgyhogy mától a figyelmére is tréningezünk egy kicsit: megpróbálom fenntartani a figyelmét, ha félredob valami játékot; elpakoljuk a dolgot, mielőtt máshoz kezdenénk, meg ilyesmi.

Dátha

Réka náthás (volt???????), de igazán nem tudom, hogy mi a szösztől. Nem influenza az biztos. Ha nem lennék magamban ennyire bizonytalan, akkor azt mondanám, hogy a foga. Mert azon kívül, hogy folyik az orra és nyűgösködik néha semmi tünete nincs. Tegnap előtt éjjel felkelt, hogy fáj a torka, de kapott egy adag ezüst-kolloidot és semmi azóta. Úgyhogy továbbra is nyomjuk a homeót, kezelgetem, mást nem. Igazán orvoshoz sem akarom vinni, mert biztos, hogy ott elkapna valamit. Majd holnap beszélek a dokinénivel, úgyis kell a pisiminta miatt.

Járás továbbra is halad, tegnap itthon tett két lépést.

Elhatároztam, hogy dokumentálom egy kicsit ezt az egész fejlesztősdit, mert írni írok róla, de más nyoma nincs. Pedig ez is hozzá tartozik az életünkhöz.

Csiszolódunk...

... egyre jobban egymáshoz. Mindenki. Én-Réka, Réka-Zoli, Zoli-én. Az a helyzet, hogy lassanként rájövök, hogy a mi életünkből számos dolog kimaradt, de folyton tervezgetjük, hogy miket pótolunk be, ha Réka már kevésbé lesz ránk utalva. Igazából csak "kényelmi" problémák miatt nem csináltunk olyan dolgokat, amiket egy "normális" család, pl kirándulások, nagy séták. Sajnos Réka korábban is elég esetlen volt a babakocsiban, most már kicsit jobb, de mostanában a sok ruházat zavarja. Séta közben jobbára úgy néz ki, mint akit csak úgy odaraktak :) Fél úton úgy dönt, hogy kiszáll, mert "sétálni" akar, de ha leteszem, akkor meg az ölembe kéretszkedik.

Szörmike ma egy éve van velünk (háttérben a játszó -kupi- sarok)


... én a "kötelességeimhez". Veszélyeztetett terhesként költöztünk ebbe a házba, hogy úgy mondjam, nem szakadtam meg a házimunkától :) Aztán jött Réka, jött a fejlesztés és amit a házimunkának, főzésnek, vagy akár magamra szántam volna időt, az elrepült. Mindig csak azt vettem észre, hogy este van és nekem nem hogy takarítani nem volt kedvem, de még élni se nagyon. Anyu hál' Istennek mindig segített, de az valahogy nem az igazi, mindig kellemetlenül éreztem magam. Arról nem is beszélve, hogy több, mint két éve lakunk itt és csinosítgatni nem volt időm, nincs egy kép kitéve, csak amiket a régi szobámból hoztam (ma csináltam egyet!!!)
És akkor találtam rá az IGAZIRA. Kb 1700 ft volt, de nekem megérte. Minden napra fel van sorolva pár házimunka (a napi fixeken kívül), kb 3-4 hét, mire minden megismétlődik a wc pucolástól a kapcsolók letakarításáig (értelem szerűen van, ami sűrűbben van, van, ami ritkábban) és lehet pipálni, ami kész :D Apu azóta is ezzel frocliz, hogy hány pipám van már?!?!?! :) Ez a dolog azért jön be nekem, mert mivel apróságokat kell csinálni (pl porold le a lámpát a gyerekszobában), nem állok neki egy nag projektnek, ami általában fél óra múlva Réka érdeklődése hiányában felfüggesztődik, hanem egy pár percet ő is tud várni. Egész jól haladok. Mondjuk Réka nagy segítség, a mosogatógépet szereti kipakolni, mert port törölni is. :D
Már várom azt, amikor főzni is lesz időm/neki meg türelme... :)
Itt éppen mosunk, szerinte a mosógép pukizik, meg pisil, azon kívül, hogy forog :D


... egy lassan két éves, az akaratát erősen próbálgató kishölgyhöz. És talán ez a legnehezebb és egyben a legszebb és a legmulatságosabb is :D Az az igazság, hogy órákig lehetne mesélni, meg az lenne a legjobb, ha 24 órás kamera lenne a fejemre erősítve, mert akkor megmaradna minden. Az értelme napról-nara nyiladozik, egyre többet beszél, szépen fejezi ki magát. Ím néhány példa:
- "anya mééges, cédé rossz, megájt" (közben ütögető mozdulatokat végez: a lejátszónk már régi,a másolt cd-k akadnak és egy jól irányzott ütéstől indul el. Természetesen a kedven Boban Markovic cd-jét csak 1,5 szám erejéig játssza le, akkor szokott így mérgelődni)
- "baszki" -hát igen... tudom, nem kéne tudomást venni róla, de én majd meghalok, amikor valami nem tetszik neki (pl le kéne feküdni) és ezt mondja. Szerencsére eddig csak párszor fordult elő
- "anya csinájt reggejit" -igen nem ám simán enni, vagy ilyesmi... nálunk vacsora van és reggeli, meg leveske sok-sok tésztával ;)

Nagy szerelme a papa bim-bammos órája, a babáknak arra kell táncolniuk. Vicces jelenet, amikor apu áll az asztal tetején és tekergeti az óra mutatóját, hogy bimbammozzon Rékának :D