2009. február 1., vasárnap

Csiszolódunk...

... egyre jobban egymáshoz. Mindenki. Én-Réka, Réka-Zoli, Zoli-én. Az a helyzet, hogy lassanként rájövök, hogy a mi életünkből számos dolog kimaradt, de folyton tervezgetjük, hogy miket pótolunk be, ha Réka már kevésbé lesz ránk utalva. Igazából csak "kényelmi" problémák miatt nem csináltunk olyan dolgokat, amiket egy "normális" család, pl kirándulások, nagy séták. Sajnos Réka korábban is elég esetlen volt a babakocsiban, most már kicsit jobb, de mostanában a sok ruházat zavarja. Séta közben jobbára úgy néz ki, mint akit csak úgy odaraktak :) Fél úton úgy dönt, hogy kiszáll, mert "sétálni" akar, de ha leteszem, akkor meg az ölembe kéretszkedik.

Szörmike ma egy éve van velünk (háttérben a játszó -kupi- sarok)


... én a "kötelességeimhez". Veszélyeztetett terhesként költöztünk ebbe a házba, hogy úgy mondjam, nem szakadtam meg a házimunkától :) Aztán jött Réka, jött a fejlesztés és amit a házimunkának, főzésnek, vagy akár magamra szántam volna időt, az elrepült. Mindig csak azt vettem észre, hogy este van és nekem nem hogy takarítani nem volt kedvem, de még élni se nagyon. Anyu hál' Istennek mindig segített, de az valahogy nem az igazi, mindig kellemetlenül éreztem magam. Arról nem is beszélve, hogy több, mint két éve lakunk itt és csinosítgatni nem volt időm, nincs egy kép kitéve, csak amiket a régi szobámból hoztam (ma csináltam egyet!!!)
És akkor találtam rá az IGAZIRA. Kb 1700 ft volt, de nekem megérte. Minden napra fel van sorolva pár házimunka (a napi fixeken kívül), kb 3-4 hét, mire minden megismétlődik a wc pucolástól a kapcsolók letakarításáig (értelem szerűen van, ami sűrűbben van, van, ami ritkábban) és lehet pipálni, ami kész :D Apu azóta is ezzel frocliz, hogy hány pipám van már?!?!?! :) Ez a dolog azért jön be nekem, mert mivel apróságokat kell csinálni (pl porold le a lámpát a gyerekszobában), nem állok neki egy nag projektnek, ami általában fél óra múlva Réka érdeklődése hiányában felfüggesztődik, hanem egy pár percet ő is tud várni. Egész jól haladok. Mondjuk Réka nagy segítség, a mosogatógépet szereti kipakolni, mert port törölni is. :D
Már várom azt, amikor főzni is lesz időm/neki meg türelme... :)
Itt éppen mosunk, szerinte a mosógép pukizik, meg pisil, azon kívül, hogy forog :D


... egy lassan két éves, az akaratát erősen próbálgató kishölgyhöz. És talán ez a legnehezebb és egyben a legszebb és a legmulatságosabb is :D Az az igazság, hogy órákig lehetne mesélni, meg az lenne a legjobb, ha 24 órás kamera lenne a fejemre erősítve, mert akkor megmaradna minden. Az értelme napról-nara nyiladozik, egyre többet beszél, szépen fejezi ki magát. Ím néhány példa:
- "anya mééges, cédé rossz, megájt" (közben ütögető mozdulatokat végez: a lejátszónk már régi,a másolt cd-k akadnak és egy jól irányzott ütéstől indul el. Természetesen a kedven Boban Markovic cd-jét csak 1,5 szám erejéig játssza le, akkor szokott így mérgelődni)
- "baszki" -hát igen... tudom, nem kéne tudomást venni róla, de én majd meghalok, amikor valami nem tetszik neki (pl le kéne feküdni) és ezt mondja. Szerencsére eddig csak párszor fordult elő
- "anya csinájt reggejit" -igen nem ám simán enni, vagy ilyesmi... nálunk vacsora van és reggeli, meg leveske sok-sok tésztával ;)

Nagy szerelme a papa bim-bammos órája, a babáknak arra kell táncolniuk. Vicces jelenet, amikor apu áll az asztal tetején és tekergeti az óra mutatóját, hogy bimbammozzon Rékának :D

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

ezen az "igazin" behaltam, állati :)))) és a bibliai idézeteset kérted? :D :D

jó, hogy újra ilyen sokat blogolsz, klassz olvasni :)))

puszi!