Süni

Épp a kéményseprőt kísértem ki csütörtökön, amikor egy fura dologra lettem igyelmes a fűben. Egy összegömbölyödött (szerintem) halálra rémült süni volt. A kutyák "áshatták" elő valahonnan, vagy volt olyan bátor, hogy bemerészkedett a kertünkbe. Hát egyből sünimentésbe fogtam. De mivel egyedül voltunk otthon, Rékának asszisztálnia kellett hozzá. Gyorsan felöltöztettem és kimentünk a sünikéhez. Hangosan bíztattuk, ami érdekes lehetett egy kívülállónak: és guggolok, kezemben a gyerek és 100x ismételgetem: Réka, nézd, egy SÜNI! Látod, ez egy SÜNI! Persze Réka nem jött lázba, mivel sokáig én is azt hittem, hogy szegény megpusztult, mert gombóc volt és levegőt is csak óvatosan vett. Aztán egyszer csak felbátorodott és kinyújtózott. Na, onnantól érdekesebb lett a dolog Rékának! Aranyos sikkantásokkal üdvözölte a sünit, aki mindegyikre kicsit begömbölyítette magát... Próbáltam mondani neki, hogy csöndesebben, mert fél a süni, de nem halgatott rám :-)

Szegénykének kinyitottam a kaput, hogy hátha kimegy, esetleg egy olyan szomszédba, ahol nincs kutya, de nem, ő elhatározta, hogy a keritésen szeretne átmenni, ami persze nem sikerült. Megfogni nem akartam, mert ami sühöz eddig szerencsém volt, mind bolhás volt... Úgyhogy bevittem Rékát, a kutyák bezárva maradtak és vártam a felmentősereget.

Nemsokára meg is jött anyu, meg Zoli is, úgyhogy Réka bentről figyelhette tovább a mentőakciót. Betereltem egy dobozba, hátravittük és elengedtük. De előbb még Rékának megmutattuk közelebbről!