Mindenmás

Réka megintcsak kifordult önmagából:
Napok óta nem eszik rendesen, szinte egész nap csokit kunyerál. Pedig régen mondjuk a csirkecombot többre tartotta a csokinál... :S Reggelizünk (pl) eszik két falatot és közli: csokit. Ha azt mondom, hogy nem kap, vagy nincs, vagy hasonló elutasítás, akkor jön a hiszti. Tudom, hogy ennek a "résznek" kell következni, de azért mégsem akarom. :)

Napok óta nem alszik nap közben rendesen (du 5-6 körül valamelyikőnkön beájul végkimerültségében), minek következménye, hogy az esti altatás katasztrofális. De tovább is megyek, mert ma egyáltalán nem aludt napközben és most is 7-fél 10-ig szenvedtünk. Szó szerint, mert ő is csak sír, mi tehetetlenek vagyunk. Ha kérdezzük, hogy mit akar, akkor felsorol mindent, ami nem az alvással kapcsolatos: be (szobába menjünk ki), pompom (Alma együttes: ma van a szülinapom), Lili (telefonomon levő videófelvétel Istiről, Liliről :D). Ha felajánlok neki dolgokat, kategorikusan elutasítja: kakaó, mese, ének. Ha meg kéri, hogy meséljek, két mondat után kiabál, hogy nem-nem. Ha altatódalt éneklek, pofoncsap :( Sír a takaróért, ha betakarom, akkor ellöki: nyem, takajó nyem.

Elkezdtük játszani a kis muszáj-játszmáinkat földhözvágós-sírósan, fejem a falba verem stílusban, anyzósan... Mindekettőnk részéről :D
Csak abban bízom, hogy TÉNYLEG kinövi egyszer...


Gombostűre szúrva szépen
Ezernyi színes pillanat
Az idő ha megdermed a képen
Az öröm talán itt marad

Mennyi kérdés
Mennyi féltés
Sok értelmetlen áldozat
A lepkegyűjtő
Emlék után kapkod
És felgyűlik a holt anyag

De bárhogy fáj
Elmúltál
Te gyáva perc, te bűntelen, te tiszta
Nem idézhet vissza
Semmi már

Bárhogy fáj
Elmúltál
Te drága perc, te bűntelen, te tiszta
Nem idézhet vissza
Semmi már

/Ákos/