Ma reggel megint voltunk tornázni, anyu is velünk jött. Réka biztos nem akarta őt kiborítani, mert most csak a végén sírt, amikor már fáradt volt. Kornél biztosította anyut (engem már nem kell...), hogy nem fáj neki, csak kellemetlen. De egy ilyen pici vajon tud-e különbséget tenni. Egyszerűen nem jó neki és kész! Aztán annyira elfáradt, hogy a kocsiban el is aludt, de sajnos ilyenkor, ha megáll a kocsi, egyből fel is ébred, de vissza már nem alszik. Úgyhogy 10 perc alvás után olyan nyűgös volt, hogy csak na...
Azért voltak jó pillanatai is:



Aztán ma megint új ízeket kóstoltunk, a répát. Meg is evett elsőre egy egész répát egy krumplival, meg egy kis rizspéppel turbósítva. Aranyos volt, mert a végén, amikor tele volt a pocakja és már csak játszottoda adtam a kanalat és egész rendeltetés szerűen használta :-) Azért utána át kellett persze öltöztetni...
Délután felhívatm a körzeti képviselőnket, hogy nézzen már utána, hogy mi volt az alapítvánnyal, tudnak-e róla egyáltalán, vagy csak visszaküldték, hogy nem kapnak pénzt... A Gabi benne van a Szociális és családügyi bizottságban, de ő nem hallott róluk... Azt ígérte utána néz. Nem égetően fontos lenne nekünk (szerencsére), hogy ingyenes legyen, de ha azt számoljuk, hogy havonta 15-20ezer forint, az egy komoly nyaralás ára akár... Meg biztos vannak a "városunkban" olyanok, akiknek esetleg a pénz a visszatartó erő, hogy elvigyék a gyereket. Meg sajnos a távolság, mert kocsival kb 10 perc, tömegközlekedve meg nem is tudom, de egy óra biztos.. És babakocsi, kisgyerek, szél, eső, hó...
Meg ajánlotta, hogy kérjünk "segélyt". Nem szeretném a tényleg rászorulók elől elvenni a pénzt, mert biztos van egy keret, de abban igazat adok neki, hogy akkor már inkább mi vigyük el a pénzt, mint egy olyan, aki utána elissza a kocsmában... Nem tudom... Én világ életemben csak adtam, adtam és adtam (kivéve a tesómnak a csokikból, de az már régen volt), nagyon nem jön a számra a kérés...

Holnap megyünk a vízművekhez ügyet intézni, kíváncsi vagyok, mit fognak szólni a gyerekhez... ;-)