"Ünnep"

Nekem az az ünnep, amikor valami jó, pozitív van, magyarul ünnepelünk. A következő két nap elvileg nem erről szól. Halottak napja... Már a kifejezéstől is feláll a szőr a hátamon. Bevallom, az egész halott-kultusz elég távol áll tőlem, ebben is a keleti megoldást választanám, miszerint elbúcsúzunk, aztán mindenki úgy emlékszik meg a halottairól, ahogy szeretne és ahol szeretne. Sajnos, a mi családunk nagyon széthúzó e téren, az egyik nagymama teljesen temető-függő. Ő neki az jelenti a teljes beteljesedést, ha elmesélheti, hogy milyen és hogy hány szál virágot vitt ki a papikának (ő emlegeti mindig így). Lehet, hogy az én szemléletemnek nem tett jót az ő hozzáállása, miszerint már egész kicsi koromban "beszélgetni" kellett a papikával, pedig én nem is emlékszem rá (sajnos) és akkori ésszel fel sem tudtam fogni, mit is jelent ez valójában. Így jobbára féltem.

Ámbár vissza emlékszem a régi novemberekre... Az unokatesóim akkor még Pesten laktak, ilyenkor kijöttek, testületileg kivonultunk a temetőbe és gyertyát gyújtottunk. Mindig vissza kellett minket fogni, mert hát elég vidám család vagyunk, általában tőlünk volt hangos a temető. Sajnos ezt a mi kultúránk nem tolerálja. Pedig szó sincsen tiszteletlenségről, viszont egy jó alkalom volt, hogy össze gyűljön a család.

A másik, amiért még (hál' Istennek, hogy még) nem merültem el jobban a temető témában, az az az egyszerű ok, hogy nincs olyan halottam, akinek hiánya annyira fájna, hogy valami földi dologhoz (sír, urna stb) szeretném kötni. Két édes nagypapám kiskoromban halt meg, rájuk csak azért emlékszem, mert van róluk fotó. A Papa is már 5 vagy 6 éve meghalt, viszont ő "csak" a mama pasija volt. Ő hiányzik, de ilyen szempontból nem az igazi. Összességében hálásnak kéne lennem, hogy nincs miért, kiért temetőbe járnom. És hálás is vagyok.

Nekünk mégis ünnep ez a két nap: elseje, mert nem kell dolgozni! :-)
Másodika: Egyrészt drága férjem, uram és parancsolóm (ha-ha-ha, de had higyje ezt:-) ezen a napon született. November 2-án lesz 27 éves. Másrészt pedig idén november 2-án ünnepeljük, hogy 5 éve vagyunk együtt!

Kiváncsi leszek, hogy "ünneplünk" majd, ha lesz kiért a temetőbe menni...

És ez hogy kapcsolódik Rékához? Hát úgy, hogy ezek még fekete foltok a nevelésben, nem tudom, hogy fogok majd viselkedni vel... Minden esetre azt nem szeretném, ha kényelmetlen lenne, vagy félne. És nem szeretném ráeröltetni. Jövőre majd vissza térek a témához, akkor már talán érdekelni fogják a mécsesek... :-)