Családi fotó

Azt nem tudom, én hogy illenék a képbe... de legalább nem kell apasági vizsgálat :D

Sosem írok...

Pedig időm most lenne, mert az elmúlt másfél hónap hajtása után hajnali negyed 3-kor álmatlanul netezek... Hiába, no, se fejlesztő, se meló, hogy elfáradjak :)

Az elmúlt idő nagy eseményei dióhéjban:

- Kaptunk új sínt, rózsaszín extra csajos :) Szuperül működik, két hét alatt kész lett!!!!

- Elkezdtünk "oviba" járni! Kornélék legújabb ötlete, hogy legyünk bent minden nap 8-12-ig. De nem csak mi, hanem még 4 hasonló problémájú gyerkőccel, ez a mi kis csoportunk :) A tízoraizást kivéve egész délelőttöt lábon töltik, mi anyukák meg igyekszünk órákon keresztül olyan izgalmas dolgokat mutogatni, ami leköti őket :)

- A kettő folyománya: előre jött nekem a Jézuska, ugyanis Réka 3 hete sétál!!!!!!!!!!!! Természetesen csak sínben és kellő motiváció mellett, de úgy látszik, ebben az új sínben nem okoz neki különösebb bonyodalmet. Sőt, Karácsony Szent Este megörvendeztetett bennünket azzal, hogy egyedül, kapaszkodás és segítség nélkül felállt és elindul, megtett pár lépést.


Én sajnos az extra dolgok miatt fáradt, feszült, indulatos, morgós, genyó vagyok, de majd beleszokom a dolgokba... addig legalább ledobok még pár kilót :)

Csinibaba 2009

És itt lehet szavazni Rá:

http://mosolyolimpia.hu/site.cgi?a=gyerkoc-3&id=2668&poz=4----1-cs%F6

PARA-jelenség

Holnap megint ortopédia... Komolyan félek, hogy Mező doktor bácsi mit fog mondani, ugyanis ő elég műtét kivárós... Bárcsak megerősítene abban,amit gondolok, teszek!!!!! És remélem ír föl új sínt is!!!!!!!!
Plussz kinéztem Rékának egy olyan babakocsit, ami speckós, de mégsem néz ki annak. Annyival jobb, hogy van lábterpesztője középen. Természetesen nem találom azóta sem a neten...

Réka-papa dialógus:
- Papa, ültess a fotelba!
- Minek?
- Pedikűrözd meg a lábamat!
- De azt én nem tudom, hogy kell, azt a mama tudja!
- Ülj le, majd én elmondom, hogy mi a helyzet!
:D

Ma voltunk megint a mom-ban a babafotózáson, tök édi képek lettek. Csináltattunk közöset is, mennek idén is a fa alá!

Update

Valszeg tényleg H1n1-em volt, de mivel apu gyengített oltóanyagától kaptam meg rajta keresztül, azért volt gyors és azért vagyok másokra veszélytelen. Legalább is ebből a szempontból... :P De reggel be kell mennem a gyerekdokihoz beutalóért (na, hova??? persze, hogy ortopédiára...), remélem nem szedek össze már mást :S

És MaSzop-tunk egy hamis 20000-t... Nekem feltűnt, hogy nem olyan ropogós, mint általában. Még jó, mivel egy kétezresre volt nyomtatva.... Ügyes gyártmány, nagyáruházban nem, de "mifélénknél" el lehet sütni. Szegény anyu volt helyettem... :(

Pótlás :)

Pár negatív dolgot leszámítva (kb 2 hónapra visszamenőleg: bolt kirablás, Réka biciklijének ellopása a kertből, havi 1x-i mandulagyulladás, autó újboli szarakodása ésatöbbi) nagyon jól vagyunk! Bár most épp látens H1N1-esek vagyunk. Ami annyit tesz, hogy én tegnap egy nap alatt produkáltam az összes tünetet, mára csak a torokfájás maradt. Zolinak folyik az orra. Rékának semmi baja :)

Viszont tényleg napról napra ügyesedik, egyre többet és egyre szebben sétál :D És tényleg már úgy fogja föl, hogy ez tök jó, nem pedig, hogy muszáj. Ehhez kapcsolódik az egyik negatív dolgunk viszont...

Voltunk még egy (már tényleg lassan nem tudom követni, hányadik) ortopéd dokinál, aki szívbaj nélkül közölte, hogy Rékust sürgősen meg kell operálni... A belső combizmát vágná meg, így nyújtaná, hogy ne legyen annyira feszes. Ugyan is, mint a röntgenről kiderült (itt kicsit mérges vagyok magamra, hogy nem csináltattuk hamarabb), hoy az egyik oldalon a vápa nem fejlődött ki rendesen és a W ülés miatt a csípője elkezdett rendellenesen eltolódni :( A kedves doktorbácsi közölte, hogy inkább most ey ekkora vágás (és a két ujjával kb 5cm.s távolságot mutatott), mint később egy csontműtét ... Ami persze igaz, de inkább semmilyen műtét!!!!!!! Úgyhogy most egész nap megy a piszka, hogy ülj szépen, tedd előre a lábad. Me nálunk a Mikulás a szépen ülő gyereknek hoz csak ajándékot...
Hab a tortán, hogy kiderült, hogy a sín kihordási idejét fél évről egy évre tolták ki. Kedves olvasóink, akinek van gyereke: egy ekkora gyereknek hányszor kell cipőt venni egy évben, mert kinövi???????? Ráadásul, mint megtudtam, egy pár sín 88.000 ft-ba kerül......... No comment. Igen, ez má nálam, naggggyon nem szitkozódó természetű embernél is kiveri a biztosítékot....

Hogy vagyunk, hogy vagyunk?

Megvagyunk!
Réka a legcsudálatosabb teremtmény a földön, minden nyűgével együtt! Pedig abból most van bőven :) Éjszakánként felkel, hogy éhes, de közben csak ki akar menni a nappaliba tv-zni... :S
Naponta 2x meg kell néznünk a Dumbót, semmi mást, pedig beszereztem az összes klasszik mesefilmet.
Egyre ügyesebben sétál, ha van kedve, türelme, motivációja. Kornél már feladta az elveit, miszerint játékkal, énekekkel próbáljam... Most ott tartunk, hogy Zoli egy talicska Kindert ígért neki, ha megtanul járni, meg egy lila macskát. Ez utóbbi érdekes lesz, mert ha még létezne is lila macska, Zsigáék nem biztos, hogy lelkesednének érte! :) Én az ovival "zsarolom", mert az érdekli ám, de nagyon! De bizony az oviba csak olyan gyerekek járnak, akik tudnak sétálni! Ugyebár...
Nagyon bizonytalan magában és még nem jöttem rá, mi az a megerősítés, ami hat rá. Ha kiugrom a bőrömből két lépés után, az már kevés. Dicsérjük, tapsolunk, örvendezünk, ujjongunk...

Ha vannak még olvasóink, jöhetnek az ötletek!

Megkésett nyaralás beszámoló

1. nap
Hajnali fél 3kor indultunk a reptérre, természetesen azon terveim, hogy Réka végig alussza az egészet, bedőlt... Amikor elkezdtem sutyiba öltöztetni, akkor kipattant a szeme és legközelebb csak valahol Bulgária felett csukta be. De minden kis- és nagy gyerek ugyan így csinált a reptéren :) Jobb híján motoroztunk. A repülés se oda, se vissza nem volt egy nagy élmény, de összességében elfogadható volt.
A repülőn:Aztán jó korán megérkeztünk a szállodába, ami nem is igazi szálloda, hanem bungalók voltak. Sajna 2 órán át várnunk kellett, hogy elfoglaljuk a szállást, addig sétáltunk a gyönyörű kertben és felfedeztük a medencéket. Volt egy relax-medence, ott ki is van írva, hogy csönd legyen, meg volt egy "ektiviti"medence, ahol egész nap ment a buli :) Természetesen mindegyik mellett volt egy gyerekmedence is. Meg a szálloda közvetlen szomszédjában volt egy vízividámpark, amit ingyé lehetett használni, sok csúszdával, minden jóval. Úgyhogy amikor jó volt az idő és nem mentünk sehova a napunk úgy nézett ki, hogy délelőtt tenger, délután csúszdázás. Réka nagyon élvezte :D
Az első nap sok-sok történése nagyon kimerítette Rékust, a vacsiról már így toltuk a szobába:


2. nap:
Na, igazán belevetettük magunkat az élvezetekbe, délelőtt tengereztünk, jó nagy hullámok voltak. Réka karúszóval, vagy úszógumival közlekedett, nem esett kétségbe, ha elmerült, vagy bármi történt vele. Délre nagyon elfáradt, de délutánra kipihente magát, mehettünk a csúszdákhoz :D Egy kis rábeszélés után őt is felengedtem az apjával, a végeredmény magáért beszél... még prüszköl, törli a vizet, de már mondja, hogy "mégegyszer" :D (bocsi, fejet oldalra dönteni)


Aztán vacsora után elsétáltunk egy kicsit a közeli bazárba, ahol a gagyi-gucci, gagyi-prada, gagyi-edhardy-n kívül lehette még kapni, kínai játékokat és elvétve volt 1-1 szuvenírbolt. A törökök gyerek-szeretete és közvetlensége idén inkább ijesztő volt Rékának, de legalább haladásra lehetett bírni a "vigyázz, puszit ad a bácsi" mondattal :D

3. nap
Eseményileg a legizgalmasabb nap!!!
Kora délután bementünk Side belvárosába. Már az odaút is izgalmas, ugyan is BKV helyett ott ún. dolmusok vannak, ami tulajdon képpen egy kis busz, amit szardínia-fílingig töltenek turistákkal. Mindez babakocsistúl még izgalmasabb. Aztán átszálltunk egy vonattá tuningolt Zetor traktor által vontatott alkalmatosságba, azzal vittek fel a sétáló utcákhoz.
Már fújdogált a szél, de senki nem sejtette akkor...
Szépen fotózkodunk, ilyen póz, olyan póz a mólón, amikor egyszer csak a tengerre leszállt az első(!!!!!!!!!!!!!!!!!) tornádó! (aki föciből kicsit profibb, az javítson ki, ha esetleg a tengeren forgó tölcsérnek más a neve). Aztán szép sorban még kettő-három és olyan vihar kerekedett, amilyenhez a törökök nincsenek hozzászokva... Itt évi 7 az esős napok átlaga (ebből nekünk 3at sikerült kifognunk :( ) és gondolom, ha esik, akkor sem így. Gyorsan beültünk egy bárba, ittunk egy jó kis koktélt, aztán lefilmeztünk még két tornádót és elindultunk haza :D Érdekes, félelmetes, de leginkább lenyűgöző volt ilyet látni. Persze nem lennék ilyen kis vidám, ha közelebb jött volna, de így egy gyönyörű emlék!

4.nap
Elmentünk egy delfin-show-ra! Rékát addig érdekelte, amíg el nem kezdődött, szegény anyu sétált vele a nézőtér legfelső sorában... De nekem nagyon tetszett! Egy bánatom volt, hogy megint nem simogathattam meg, pedig nagy álmom, sőt úszni is lehetett volna velük egy kisebb vagyonért cserébe. Ha egy alkalomnak lenne értelme terápiás vonatkozásba, akkor kifizettük volna, de így inkább nem... Azért elmennék egy-két hónapra Floridába delfinezni. Valaki??? Fizeti??? ;)

Este megint vihar volt, esett reggelig...

5. nap
Elmentünk a manavgati nagy piacra. Ami két részből áll: van egy gagyi rész és van egy igazi piac rész a helyieknek. Mondanom sem kell, hogy engem inkább az utóbbi nyűgözött le a rengeteg zöldség-gyümölccsel. Meg a fűszerek... ó anyám! Sajnos innen már nincsenek képek, mert a fényképezőnk behalt :( Réka kapott sok-sok ruhát (mintha nem turkálónk lenne), csupa Hello Kitty utánzat, meg "gagyidasz" De őszintén megmondom, hogy csúszni-mászni a földön inkább megveszem azt, mint egy eredetit 10-15 ezerért. Vettünk 3 ezróért Ray ban és Dolce napszemcsiket :D Rékának meg egy igazi Chicco-t, azt gyógyszertárban.
Apropó gyógyszertár! Kedvenc jelenségem Törökországban! Nem értettem először, hogy miért van annyi gyógyszertár, kb minden 4. üzlet az. Aztán a kirakatot nézve rájöttünk: náluk a Viagra és majdnem az összes fogamzásgátló vény nélkül kapható. Természetesen ennek vannak negatív oldalai is, sőt inkább csak az van, de számomra ez akkor is vicces :D
A szállodához vissza taxival mentünk... hát ez is megér egy misét... lakott területen 80,azon kívül 130, a piros lámpa csak azért van, hogy egy kicsit jobban figyelj, mert esetleg jöhet valaki, a mobilt meg kizárólag nagy sebessé mellett, fülhez szorítva használhatják... És ennek ellenére összesen 1 darab megnyomott autót láttunk. Érdekes, de inkább félelmetes

6. nap
Miután SEMMIT az ég világon nem barnultam, elhatároztam, hogy bekeményítek. Vettem egy üveg kókuszolajat és minden faktor nélkül csak azzal kentem be magam. Kezdhettem volna ezt korábban is, kicsit finomabban, ugyan is olyan jó színt szedtem össze 2-3 óra alatt, hogy még mindig látszik! Természetesen Réka nagyon jól lebarnult, most is világít még a valaga :D
Délután megint rossz idő lett, úgyhogy csomagoltunk, meg kicsit sétálgattunk.
Másnap megint nagyon korán indultunk, délben már itthon is voltunk, hogy 4re elmehessek az osztálytalálkozómra :)

Ennyi! Köszönöm azoknak, akik lehetővé tették nekünk ezt a nyaralást. Hallod apu, anyu? :*

Nyaralás

- Mikó megyünk má a nyaralásra?
- Réka, figyelj! Még egyszer fürdesz és alszol és mire felkelsz, már ott leszünk!
- NEeeeeeeeeeeem..... nem alszom itt, én dörögországban alszom!!!!!!!!!!!!!!!

Ez a beszélgetés ma kb 200x hangzott el :D
Bőrönd félig csukva, gyerek alszik, remélem aludni is fog végig! 2:30-ra jön értünk az autó, 4:50-kor indul a gépünk. Legalább már korán strandolhatunk!

Szülinap

Meiszter Lilinek és Dorkának innen is sok boldog szülinapot kívánunk!

No...

... most, hogy másfél hónapja nem velem aludt el Réka, kicsit tudok jönni!

Szóval újra dolgozó nő lettem, amellett, hogy a napi feladataim nem csökkentek. Tehát délelőtt fejlesztő, 1-től pedig munka 6-ig, utána haza (ha épp nincs úszás) és megpróbálni behozni a lemaradást a házimunkába (mi is az?????).

A bolt (kop-kop-kop) jól megyeget, állandóan ruhahiánnyal küszködünk, hál' Istennek!

Szeptember 6-án hajnalban repülünk Törökországba (Réka szerint dörögország, ahol úszunk, alszunk és eszünk) egy hétre. Ugyan oda, mint tavaly, csak másik szállodába. Van mini állatkert és vizipark is :)

Rékus kis hanyatlás után, ami a hisztikorszak beköszöntével jött, most stabilan halad előre. Szó szerint, ugyanis már nem jelent különös akadályt, hogy megtegyen 10-15 lépést, csak legyek ott mögötte. De ma pl spontán többször felállt a csoportos tornán és elindult.
Agyban még mindig nagy :), pár hete vettem neki egy zeneovi cd-t, kb 3 nap múlva kezdte a gyerekekkel együtt mondani a dalokat, egy hét után majd' az összes dalt és mondókát tudja róla. Úgyhogy most ágyon ugrálás közben azt kiabálja, hogy icce-borba', icce-borba' :D És csak autózások alkalmával hallgatjuk!

Ezen a héten kezdődött a tanév a fejlesztőben is, most kezd kialakulni az órarendünk. Kornél csak egy egyéni és egy csoportos órát akarja látni Rékát, a hétfő-szerdai úszáson és a lovagláson kívül. Ezen kívül van Angélával egy csoportos torna, egy kézműves foglalkozás és szeretnék 2 egyénit is. Azt hiszem minden napra fog jutni most is :D
Gondolkozom azon is, hogy egy-egy délutánra levinném a CsaNába, ami két utcányira van tőlünk, de nem tudom, hogy hogy tolerálná a további elszakadást. Ez az "anya megy dolgozni a boltba" dolog is úgy kezdődött, hogy 3 napig 39-40 fokos láz, aztán nekem mandulagyulladás. Jó, persze, csak betegek voltunk, de én hiszem, hogy ez is közre játszott.

Jaj, még annyi minden van...

Ja, megtanultunk motorozni, szépen felemeli a lábát hozzá. Már egész komoly távokat meg tudunk tenni (természetesen a mi léptékeinkkel nagy távok, kb 50 m), tetszik neki. Elesik, felkel, visszaül. Ennyi.

Itt voltak egy hetet a Zoli hugáék, Ágiék. A férje, meg a messzi papa segítettek a lábazati követ felrakni, aztán amikor elmentek Józsi, meg apu fejezték be. Robika, Réka unokabátyja nagy hatással volt rá: megtanult veszekedni, birtokolni, nem beletörődni. Cserébe Robikát elvittük a Tropikáriumba, meg lovagolni.

Jááájjjjjj

Az úszáson, lovagláson és az ágyon való ugráláson kívül semmi érdemit nem hajlandó csinálni (most természetesen arra célzok, hogy megint nem hajlandó sétálni).

A pénteki kerti-party folyományaként tele vagyunk szúnyogcsípéssel... Réka orra hegyén. a szeme sarkában, a lábán olyan 10-15 db, a talpán 2, az én talpamon 6!!!!!!!!!!!! Egész nap csapkodom a lábam a földhöz.

Ma meg kint az udvaron ezt mondta: "Anya fáj a lábam, gyere, gyógyítsd meg!"... sírtam :')

Túl okos

És "sajnos" ez néha baj. Mert a legfondorlatosabb módokon próbál kibújni a dolgok alól. Újabban a szobatisztaságot használja alvás ellenszerként. Most is Zoli már harmadszorra vitte ki, mert "pisilni kell a wécébe", de az az igazság, hogy csak az alvás elől akar menekülni.

Ha nem én lennék...

... ha Macs lennék, baromi gyakorlatiasan oldanám meg

... ha Zsanci lennék, nem kertelnék a szavakkal, frankón kiírnám magamból

... ha Orsi lennék, zsigerből tudnám mit kéne/kellett volna tennem

akkor csak címszavakban:
- Apu nem tudott bevinni minket Újpestre a dokihoz (reggel derült ki), nekem kellett bevezetni. A Pesten való közlekedés kiborít, már az Erzsébet hídon enyhe szorongásom volt, amin az sem segített, hogy Zoli próbált irányítani... hát nem sok sikerrel.

- Újpest határában leállít a rendőr, közli, hogy lejárt a műszakim, elveszi, újat kell csináltatni, 30 napig nem lesz autó... A fejemben a következők játszódtak le: elveszem a pisztolyukat, lelövöm, majd pókerarccal tovább hajtok, ill. otthagyom a kocsit, kiveszem a cuccomat, bemegyek az autókereskedésbe, ami előtt megállított és veszek egy új kocsit, aminek van műszakija... Ehelyett elkezdtem bőgni, ecsetelni, hogy milyen szerencsétlen is vagyok, meg a gyerek, meg orvos, meg fejlesztő...................................... aztán megszántak és elengedtek. ISTEN ÁLDJA AZT A KÉT DERÉK RENDŐRT, MIVEL SZORULT BELÉJÜK EGY KIS JÓÉRZÉS (MEG SZÁNALOM)!!!

- Az ortopéd doki (hiába ismerős által mentünk, hiába 4x-re, hiába csengettünk neki, nem ismer meg minket, mindent újra elmondani) , bár többször ellenkeztem, felküldte Rékát egy csípő röntgenre. Természetesen nekem is be kellett mennem vele, azóta sugárzom... :S a belső nemi szerveit letakarták ugyan egy műanyag lapocskával, de nem tudom, hogy az ért-e valamit?!?!?! A feszes izomzat miatt az izületek is elkezdtek kóros pozíciót fölvenni, sok nyújtás kéne, illetve: Anyuka, gondolkodjanak el az ortopéd klinikán, egy kis izom-megvágásos-nyújtáson... Hát, azt hiszem a világtörténelem legrövidebb gondolkodása volt! Plussz megint szóbajött a "szvass" (nem tudom, hogy kell írni), ami egy olyan dolog, amit a derekára kell csatolni, jön ki belőle két-két fémpálca, ami -kvázi- szétnyitja a lábait, ill. inkább nem engedi, hogy összecsukja. Erre szeptemberben térünk vissza.

- Kész lett a cipő, amit a sínre készítettek, na olyan darab, amit szerintem nem nagyon fogunk hordani... Ok, hogy ingyé van, de akkor is boááá... :( Olyan nagyon ortopéd.


----------------------------------------------------------
július 19.:

Mire a végére értem kedd este, valamennyire megnyugodtam. Akkor hagytam is a fenébe. De úgy döntöttem, hogy felrakom, mert így visszagondolva, kocsi levizsgáztatva nagyon mókásnak tűnik... Hiába, saját magán is meg kell tanulnia az embernek röhögni :D

Pont azt beszéltük ma anyuval, hogy annyi "rossz" dolog történt mostanában velünk (betörés hozzájuk, ez a műszakis, szerdán meg négy autóval előttünk átcsapódott a nulláson egy kocsi a szembe sávból, de hál Isten senkinek semmi baja nem lett) és mindből veszteség (testi-lelki) nélkül jöttünk ki. Talán, mert megtanultuk, Réka megtanította, hogy vannak annál fontosabb dolgok, mint amiken az emberiség nagy része problémázik.

Panaszkodás

Hátha bejön... Ugyanis amióta írtam, hogy megtört a jég, Réka szinte semmit sem akar csinálni. Most már túltettem magam a "nemgyakorlokveleelegetrosszanyavagyok", "uramistenmilesz" és hasonló fázisokon, most egyszerűen várom, hogy ez a korszak is lezáruljon és egyszer csak sikerülni fog minden... Csak azt az egyszercsakot naggggyon várom már...

Közben meg olyan kis ügyes: a pónin már megül egyedül, a Magdi pacin a Boldival ügettek, meg a Miki pónin is, csak a lábát fogtam. Az úszás szuperül megy, karúszóval már szinte egyedül lehetne hagyni, bárhonnan kiúszik. A beszéde meg frenetikus, egyszerűen olyan szavakat, kifejezéseket, szóösszetételeket használ, amiket nem tudom, hogy honnan szed. Ma pl kertezéshez előszedtem egy régi papucsomat, meglátta és imígyen kommentálta: Úristn, hát ez meg milyen papucs?!?!?
És van még egy dolog, aminek bármely más szülő baromira örülne (természetesen én is örülök, de a járásnak jobban örülnék): gyakorlatilag szoba tiszta lett! Itthon már egyáltalán nincs pelus, ha megyünk valahova, akkor adok rá, mert az izomfeszesség miatt csak szűkítővel tud pisilni, úgyhogy nincs az, hogy leguggolunk az árokparton. De általában száraz szokott lenni a pelus amúgy is, hazahozza a cuccost. Tegnap a lovagláson is mondta, hogy: "Itt nem tudok pisilni Sóskúton, mert nincs ülőke". Ma van a negyedik éjszaka, amikor nincs pelus, eddig egyszer felkelt, hogy pisilni kell, a többin alvás volt. Bár ma dinnyéztünk... :)

Kornélék három nyula itt volt nálunk vendégségben, Réka csodásan viselte a gondjukat:


Itt pedig mesét mond nekem:

Közérdekű

Kaptam a munkahelyemtől egy 2009-es BKV bérletet. Mivel "unatkozó, itthon ülő" vagyok, szívesen megválnék tőle, természetesen olcsóbban!
Tehát akit érdekel júliustól (6 hó) egy bérlet 54.000(9000/hó) helyett 48.000 ezerért (8000/hó) megválok tőle. Ha valaki el is jön érte Törökbálintra, akkor 45.000!!!!!

Hirdessétek légyszi a buszozó ismerősök között, tök jó lenne, ha el tudnám passzolni!!!

Köszi

Az a bizonyos jég...

... ami megtörni látszik!

Vasárnap óta Réka kisebb-nagyobb intenzitással, de sétálgat nekünk is. A fejlesztőben szuper-ügyes, mindenki elégedett vele.

Ciki, hogy minden második bejegyzés címe, hogy életjel...

...de ez van...
7:15-kor kelt Réka, fél 9kor már kint vagyunk a kertben. 10:30ra mentünk fejlesztőzni, utána leadtam Rékát, át a boltba, aztán haza, locsolás, fürdés... kampec :D Egy láda meggy várja a sorsát a konyhaszekrényen, a kertet is gazolni kéne, de már annyian rágják a fülemet, hogy inkább kicsit írok magunkról.

Szóval, zajlik az élet, de ez így van rendjén. Mostanában kisebb-nagyobb kiborulásokkal tolerálom (?) a helyzeteket, de én úgy gondolom, hogy még az ép elméjűség határán vagyok. Aki nem így látja, szóljon ;) Akinek meg nem tetszik, nos, ...

Réka ügyesen fejlődik minden téren, számomra a legkényelmesebb, hogy már el-el játszogat egyedül. Ma pl egyedül homokozott, közben kommentelt is:

- Anya nicccsak, csináltam macit!
- Ne gyomlázz, gyere homokozni!
- Gyurma-gyurma gilice... :)

Beszéd az szokás szerint rengeteg, már többszörösen összetett mondatokat is mond, lehet vele társalogni:
R: - Anya, képzeld el, mit csinált velem a Bence. szünet
A: - Mit csinált?
R: - Képzeld el, hogy azt mondta, hogy ne szagoljam a muskátlit.

A mozgás is megy, az ugyan kicsit lassabban, de minden nap már kicsit jobb. Csak az a baj, hogy itthon nem nagyon akarja csinálni a dolgokat... Itt réka sétál, kéretik döntött fejjel nézni,mert balga módon így sikerült :S A végén nem kell megijedni, nem történt semmi, csak mókáznak :)


A ház körül is zajlik az élet, megjött a 90 nm terméskő a lábazatokra, 100 szál szélezetlen deszka a korlátra, hogy végre már ki tudjam rakni a gyereket a teraszra, elültettem a 70 tő futómuskátlit is. A konyhakertben a tavaly hanyagul ottfelejtett paradicsomok helyén palánta-erdő keletkezett, az utolsó kínomban kiszórt extra-pari magok (tigriscsíkos, fekete és citromsárga) is kibújtak. Igaz jó lemaradásuk van, de ez a mi családunkban nem probléma :D

Járunk úszni, lovagolni. A lovak jó helyre kerültek, szép a táj, jó a levegő, érdemes menni.


Készülök a télre is, már a mélyhűtőben van 20 liter bodzaszörp (azért a mélyhűtő, mert így nem kellett semmi tartósítószer), lett 6 üveg meggy lekvár, 25 üveg cseresznye befőtt, ez utóbbit anyu rakta el.

Macs- csak neked!

Ezt Szörmi és Zsiga fogta:

Új sín, immáron harmadszor

Na, végre megkaptuk az új gyönyörűséget. Némi apróbb változásoktól eltekintve szuperül működik. Ráadásul szuper-csajos: virágok, napocska, katicabogár, igazi nyári trend! Mivel az ortopéd-technikus tanácsára cipőt csináltattunk rá, ezért hazafelé jövet kellett venni egy új szandit is. A jövő héten még vissza megyünk egy kis igazításra, onnantól pedig kezdődhet a szaladgálás :)


A sín:
A használójával :) (tök véletlenül majdnem egyforma a body mintája a sínével)

És ilyen jól szuperál: (azt meg kell jegyeznem, hogy ez a feladat, hogy támaszkodva megy, a reflexek miatt Rékának nehezebb, mintha segítség nélkül menne. De majd csinálok olyan videót is!)

Itt vagyunk!!!!!!!

Meg vagyunk, nem kell aggódni, csak rettentő időhiányban szenvedek. De ki nem, ugyebár?!??!?!?! Heti 4 alkalom Kornél, 3 Angéla, 3 csoportos foglalkozás, 2 úszás és átlagban heti 1 orvos mellett most ezerrel csináljuk a boltot. Felőlünk már nyithatnánk, de ugye a bürokrácia... :S

Divatdiktátor :DSzegény Rékát viszem magammal az ügyvédhez, a bankba, az önkormányzathoz. De sok a pozitív tapasztalat, mindenhol nagyon kedvesek velünk (remélem, nem csak a gyerek teszi).

Ami megemlítendő az elmúlt hónapból, hogy új ortopéd-orvosunk van: Dr. Besze Tibor. Egy kedves ismerősöm dolgozik vele, ő ajánlotta. Ő is dolgozik az Lbt-vel együtt, ami plusszban jó, mert a mostani sínnel nagyon meg vagyunk elégedve, csakhát kinőttük. Úgyhogy most csinálják az új sínt. 25-re lesz kész és kapunk hozzá való cipőt/szandált. A doktorbácsi megnézte Rékát, nem talált semmi komolyat, egy csípő rtg kell majd.

Szerelmeim:

Volt Húsvét, valamiért nagyon elcsúsztam, nem nagyon tudtam sütni-főzni úgy, ahogy szerettem volna. Azért vasárnap a tojás keresgélés jó volt, minden egyes Kinder-tojásnak örült! Aztán végig jártuk a rokonságot, valamiért mindenhol homokozó készletet hozott a nyuszi :) Hétfőn pedig a locsolók mellett nagyon kedves vendégeink voltak: Indiék és Orsiék. Zoli még reggel összerakta az új homokozót, a kerti bútort pedig már együtt raktuk össze a gyerekekkel. Grilleztünk, ettünk-ittunk-mulattunk :) Azóta a tésztasaláta bekerült a recepttárba, medvehagyma meg a kertbe ;)




Továbbra is muris minden élőlény:




Ezt kaptam anyák napjára:


A járással is szépen fokozatosan haladunk, ha van kellő motiváció, kedv, akarat, akkor egész szépeket lépked már. A "rossz reflex" is egyre kevesebbszer jön elő, az esés is jobban megy, kitámaszt, nem a fejét csapja a földbe először. Most már csinálok arról is felvételt, mert csak írom-írom, azt köen nem is hiszi el senki :)

Huncutka:

Zajlik az élet :)

A szó legszorosabb értelmében! Ugyan is elég csak az ez előtti (márc 21.) bejegyzésemre ránézni, Réka sapka-kabátban. Most meg már minden nap követeli, hogy menjünk a fagyizóba :)

Azért a teljesség igénye nélkül:
Két hete Rékus megfázott, hétfőn magas láz, kedden orrdugulás, szerdától meg iszonyú csúnya, mélyről jövő, slájmot kiköpni-nemhajlandó köhögés. Ami néha még most is felüti a fejét... Fejlesztőben kihagytunk majd' másfél hetet, sajnos ez is, meg hogy kicsit legyengült nagyon meglátszik a teljesítményén. De hál' Istennek, hamar össze kapta magát! Továbbra is az egyedül lépegetést, felállást, leguggolást kéne gyakorolni, de nekem itthon nem nagyon akarja csinálni :'( A hűséges-törzsolvasók azért össze hasonlíthatják a mostani toliga-tolást a régivel (kb 1-2 hónapja tettem fel olyan videót) Szerintem nagy a különbség!



Beszélni továbbra is rettentően sokat beszél, egyre kerekebb 4-5-6 szavas mondatokat mond. Kb 10-15 mondókát is tud fejből, az utóbbi időben pedig elkezdett énekelni (Így kell járni; Mókuska; Virágéknál). Mondani eddig is mondta ezeket, de mostanában próbálja a dallamot is leutánozni.
A másik újdonság, hogy elkezdett költeni :) mármint nem tojást, hanem verseket! Először csak azt hittük, hogy halandzsázik, de később észre vettük, hogy rímelnek a halandzsák :)

Elkezdtük csinálni a kertet! Elültettünk 9 tő málnát (és vagy mégegyszer ennyi nő itt-ott a kertben), 3 tő szedret (egyelőre, majd kapunk még a bátyáméktól), 6 tő egrest (3 zöld-3 piros), 12 törzses ribizlit (9 piros-3 fekete) és 14 tő epret (továbbiak érkeznek majd anyu szomszédjától). Az Aldiból akciós áron megvásárolt rózsák is megeredtek! Elültetésre vár még egy aranyvessző, egy jezsámen, egy kikeleti bangita (ez már nagy növény, a kertészetben nem tudtam ott hagyni, mert nagyon finom illatú, rózsaszín, rovar-csalogató növény), két futó rózsa, 3 lonc és pár sövény-növendék.
Kis cserépbe került már pár paradicsom mag. A szomszédasszonyaim jóságát meghálálni akarván beszereztem pár extra fajtát: fekete, tigris csíkos és citromsárga paradicsom. Remélem palánta lesz belőlük és akkor végre mi is tudunk adni nekik valamit! A veteményesbe ültettünk két sor borsót, csak a legelés kedvéért és jó sok hónapos-retket! Aztán majd ide kerülnek a palánták is, remélhetőleg!

És persze segítségem is akad...



...Amikor épp nem csúszdázik :)

Jó idő

Ma délelőtt és délután is voltunk a kertben, Réka nagyon élvezi (már amikor az van, amit ő szeretne). Új barátot is talált magának:

Videók :D

Réka csajszi-barátnéival uszizunk, ha van lehetőség. Dalma és Luca ikrek, zabálnivalók, Réka sokat emlegeti őket (ők meg Zolit, mert Luca nagyon megijedt tőle :D)
"Sajnos" lemaradt a videóról a nagy csobbanás, épp mikor leállítottam (az uccsó képkockán lehet is látni), mindhárman beborultak a vízbe a deszkáról. Senkinek nem lett semmi baja, max kicsit meglepődtek :)


Itt pedig Réka szeretgeti az ételét, ami egy szál csípős huszár kolbász :)

Dolgok a mindennapokból

Sok pozitív változás történik velünk ezekben a napokban!
A számomra jelenleg a legfontosabb, hogy Réka (szó szerint) rohamléptekkel fejlődik a járásban! Amit eddig kb 20 apró lábrándítással (ez volt a lépés :D) tett meg, azt ma már fele annyi, de a járásra sokkal jobban emlékeztető mozdulattal teszi meg. Sokkal biztosabban áll a lábán, szívesebben is csinálja a feladatokat! 3-4 lépés után képes leguggolni egy-egy játékért, felegyenesedik vele és odadobja nekem. Kis segítséggel pedig már önállóan is fel tud állni. Ahhoz sajna még nem annyira biztos magában, hogy egyedül elinduljon pl a kanapé mellöl, de most már látom azt is magam előtt :)

Aztán a körülményekhez képest visszaszoktunk a délutáni alvásra. Bár enyhe terrorral (egyszerűen nem engedem felállni az ágyban) sikerül csak, de utána alszik 1-1,5 órát. Ma pl nem sikerült altatnom, már 6kor nyűglődött, fél8 óta pedig alszik :)

Továbbra is rengeteget és választékosan beszél, naponta tanul új mondókákat. De nem úgy, hogy végszavazik, hanem elmondatja velem sokszor, aztán egyszer csak elmondja ő végig. És bonyolultakat is: Ekete-pekete, Antanténusz

Nagyon rá van hangolva a zenére... :D Mostanában ABBA-t hallgat. "anya kapcsold be a mammamijjááát", vagy ma a kocsiban: "mégegyszer a csikidítát". Ma már elfurulyáztuk az "egy boszorka van"-t: én fogtam le a lukakat, ő pedig fújta :)

Ami pedig (naggggggyon remélem) a pénztárcánkra lesz pozitív: most már le lehet írni, hogy nemsokára (bürokrácia) megnyitjuk az unokatesómmal a gyerekruha-turkálónkat. Jó kis projekt, izgalmas. Bár nem tudok ebben sem annyira részt venni, ahogy szeretnék, de Rita remélem megérti. Minden esetre ez itt a reklám helye ;) Tessék jönni és vásárolni!

Én pedig jövő pénteken megyek dokihoz, azt majd meglátjuk mit hoz a jövő!

Szülinap - nekem

Csupakisbetűs, mint Nemecsek Ernő, de erről is kell, hogy írjak, meg kell hogy maradjon ez is, hozzánk tartozik, hozzám tartozik.
Nincs olyan nap, amikor ne jutna az eszembe, hogy két éve minek kellett volna megtörténnie, vagy épp minek nem, hogy másként alakuljon az életünk... Az édesanyák nagy többsége ilyenkor mosolyogva felidézi magában a történteket: a fizikai fájdalom után az eufóriát, amikor kezébe adják újszülöttjét, az első szopit, az első összebújós éjszakát. Én arra emlékszem, hogy fizikai fájdalmam nem volt (nem kaptam semmit pedig), hanem iszonyú buta érzés... Nem értettem, hogy mi történik, hova viszik, miért viszik és ezekre mai napig nem is kaptam választ. Aztán amikor bemehettem hozzá, először csak sírni tudtam. Jött a doktornéni, hogy "anyuka, nyugodjon meg, nincs semmi baj" é pedig mondtam, hogy tudom, csak most látom először a babámat... És nem akartam feltartani, mert voltak sokkal kisebb, sokkal betegebb babák is, menjen csak hozzájuk ha az enyém jól van.
Aztán, amikor Zoli hazament, annyira nyomorultul éreztem magam: magányos voltam, butának éreztem magam, amiért nem értem, hogy mi a helyzet. Könyörögtem Istenhez, hogy vigyázzon rá és az összes kicsire ott bent. És álomba sírtam magam.

Hiába ma két éves a kislányom, még két napot kell várni, hogy két éve először megsimogathattam és további két nap, mire a karjaimba vehettem.

Csupakisbetű, mert rossz, de muszáj megmaradnia, mert ettől vagyunk olyanok, amilyenek. Az ember zsigereiben érzi, hogy "teher alatt nő a pálma" és "ami nem öl meg, attól erősödsz".

Járás

Az elmúlt napokban nem nagyon jutottam gépközelbe, ezért a fejleményekről sem tudtam beszámolni. Az a lénye, hogy Réka nagy-nagy meló, könnyek, testi-lelki fájdalmak (mindkettőnk részéről) árán nem egész két évesen elindult. Ez megint nem úy megy nála, mint egy hagyományos :) gyereknél, hogy elindul, onnan jár. Csütörtökön simán lépett 15-20 lépést egymás után többször is, pénteken Kornélnak nem volt hajlandó csinálni semmit. Délután nekem lépett 25-öt. Ugyanúgy melózunk tovább és imádkozom továbbra is, hogy nemsokára együtt sétálhassunk!

Két éves

Amit egy két éves gyerek csinál(t az elmúlt két hétben)

Farsangolt:

Leszedte a jégcsapokat a szomszéd szerszámos-házikójáról:

Szülinapozott a dédinél:


Önmagát adja :D
Kukucsolt fürdés után:




Házimunkázik:

Szülinap

Emlékezés 2, 3, stb-re nem maradt idő :) Összesen kb 4-5 órát makkoltam a tortájval, de megérte, mert tetszett és ízlett neki (az alja Sacher jellegű, a katica pedig földes-torta/tejszínes-gyümölcsös-csoki/)


A virágok végül is ki lettek rakva középen Swarowsky kristállyal, csak hogy szépen csillogjon, de a gyertya-elfújós videót pont ezért nem tudom felrakni... a család azt fejtegette a háttérbe, hogy mi lenne, ha a gyerek lenyelné, eladhatnánk a Vaterán, mint "szarovszki" :D

Azért egy torta-marcangolós videó akad:



Réka kapott Még tegnap Kornéléktól egy toligálós játékot, ma a mamáéktól egy játék mosógépet (aminek a hangjától egyelőre fél), Gergőéktől pedig egy babát. Tőlünk kapott egy színesceruza készletet, a többiektől pénzt, abból majd tavaszi-nyári rucik lesznek :)

Emlékezés 1.

Két éve ilyenkor elaludtam az Animal Planetet nézve.
De nem sokára fel kell kelnem...

Érdekes

Akár hányszor mondom el neki, hogy felhő; mi van az égen? felhő!; nézd, ott vannak a felhők stb, ő kategorikusan kijelenti, hogy az delfin, néha halacska.

Hm????

Réka meg a kaka :)

Hát igen, Angélával már azon viccelődünk, hogy két évesen a gyerek egy kis kivétellel (ami a járás :D) óvoda-érett. Ugyanis egyre többször szól, ha pisilnie kell, egyre többször marad szárazon a pelus. Sőt: a héten kétszer is sikerült a wc-be kakilnia.
Annyira cuki volt: ül a földön, egyszer csak rémült arccal rámnéz: anya, kakilni kell!!!!! Rohanás a wc-re és produktum! Természetesen lefotóztam, de azt a képet inkább elrakom csak magamnak :)

Holnaphoz egy hétre két éves!

Életjel

Már nagyon rég nem jutottam a bloghoz, jóformán csak annyira volt időm esténként, hogy a mail-jeimet megnézzem, meg bekukkantsak az ismerős blogokba, hogy kivel mi újság. Mostmár tényleg minden időmet Rékával töltöm, jobban mondva, eddig is minden időm vele töltöttem, de ha lehet mondani mostanában még tartalmasabban J Nem ülünk a gép elé Youtube-ozni, inkább kimegyünk. Az elmúlt két hétben volt ugyebár pár havas nap, ebből adódóan pár nap kényszerszünet a fejlesztőben. Lazsálásról szó sincs, mert Réka órákon át képes volt tolni a ház előtt a szánkót. Láthatóan legalább annyira szereti a havat, mint én, legalább ebben rám hasonlít

Aztán 22-én megvolt Réka első farsangi bulija. Kolompos koncert volt, nagyon élvezte, főleg, hogy Orsi, Isti és Lili is jöttek. Réka nyuszi volt, Isti királyfi, Lili tigris. Volt jelmezes felvonulás, egyenként fel lehetett menni a színpadra. Kérdeztem Rékát, hogy szeretne-e felmenni, azt mondta, hogy igen. Aztán feladtam a Kolomposos bácsinak, mondtam, hogy még nem tud járni, de ahogy eltávolodtam, úgy elkámpicsorodott, hogy utána kellett mennem a színpadra J
Utána volt táncház, kézműves sarok és az est lezárásaként pedig elégettük a kisze-bábot, ezzel is hivatalosan eltemetve a telet. Másnap elkezdett havazni és másnapig csak esett és esett…

Újra elkezdtünk úszni. Rékus még mindig élvezi, jól le is fárasztja és még fejleszti is. Csak azt bánom, hogy nem mehetünk minden nap. Talán majd nyáron lesz lehetőség… Fejlesztő továbbra is minden nap van, hétfő kivételével két foglalkozás naponta (plussz hétfő, szerda úszás) De van értelme továbbra is, mert Réka (egy kis házi versenyt is elindítva Angéla, Kornél és köztem) már 7et lépett egyedül. Én tartottam a rekordot 6 lépéssel, de kedden Kornél megelőzött. Bár naponta döntenénk meg egymás rekordjait…
Ezeket a lépéseket úgy kell elképzelni, hogy Réka feláll vagy egy labdáról ülve, vagy Kornél térdén ülve. Aztán vagy megáll egyedül, vagy segíteni kell neki. Aztán jöhet a bíztatás: lépek egyet-mellé lépek kettő; ici(egyik lépés)-picit(másik lépés). Az a lényeg, hogy egy lépés után meg kell állnia, mert az agya már szaladna, de meg kell tanulnia a helyes folyamatot. Ami másnak ösztönösen, zsigerből megy, azt neki komoly agyi munkával kell elérnie: az agyának olyan üzenetet kell közvetítenie, amivel a kóros reflexet, mozgást le tudja győzni és a helyes mozdulatot végrehajtsa. ehhez nagy odafigyelés kell. Szép lassan, de biztosan haladunk. Ha panaszkodhatok, nekem most még nehezebb, mert most szembesültem azzal, hogy még mennyi munka vár ránk, nem lesz az, hogy Réka rájön a járás ízére és egyszer csak elindul. Nem, nem vagyok negatív, de előre sem akarok inni a medve bőrére… Nem tudom és nem is szeretnék jóslatokba bocsátkozni, hogy mikor lesz az, amikor akár a szomszédba át tudunk sétálni. De imádjuk őt és ha lehetne változtatni/választani, akkor is őt választanám <3

Ma voltunk torkos csütörtöközni az érdi Festál étterembe. Az egész család volt, mármint mama, papa, Gergőék (Helka végig aludta az egészet ) és mi. Békacombot ettem :)

Ezerrel agyalok Réka szülinapi buliján. A Sugar-nél néztem tortát, de megmondom őszintén, hogy még ha lenne sokszor 30-40 ezer forintom, akkor sem adnék tortáért ennyit… Úgyhogy csúnya módon pár ötletet lelesek, de én fogom sk készíteni a tortát. Az alap egy téglatest tortalap lesz marcipán borítással és díszítéssel, rajta egy szív-torta, szintén marcipánnal. Remélem jól fog sikerülni…

23. hónap

23 hónapos
10,1 kg :(
16 foga van továbbra is
92es rucikat hord

Az eddigi rekord 4 lépés egyedül.
Dumálni továbbra is rengeteget dumál, néha már 4-5 szavas mondatokat mond. A "tekeredik a kígyó", "Gyí, paci, paripa", "Lovagol a Guszti" mondókákat végig mondja, a többit, félig, 3/4ig. Akaratos, hisztis, harapós, imádnivaló.

Ma fürdéskor Zoli aggódva hívott a fürdőszobába, mert a gyerek mondogatta, hogy fáj a lába... bementem, megkérdeztem, hogy hol fáj, erre felemeli a lábát és rámutat. Megkérdezem, hogy mit csináljak? Erre: "anya puszilja!" Hiába, apa nem tud lépést tartani a játékainkkal :D (tegnap kapott szurit, utána szokott erre a puszilódásra rá)

Anyuéktól kapott egy malackát, ami altatódalt játszik. Itt Réka még náthás volt, úgyhogy kicsomagolás után az első dolga az volt, hogy megtörölje az orrát a malackának :)



Itt pedig már meg is eteti minden felszólítás és kérés nélkül kérte a malackát és megetette :)

Kemény munka édes gyümölcse

:D

Mily' meglepő eredmény... :D

Your rainbow is shaded pink.

What is says about you: You are a grateful person. You appreciate everyone around you. You are a good listener and your friends are glad to have you around in difficult times.

Find the colors of your rainbow at spacefem.com.

Figyelem-fegyelem

Már sokszor feltűnt, hogy ha kéünk valamit Rékától, akkor nem a "feladatra" koncentrál, hanem nézi, hogy nézzük-e. Pl a formabedobálóst úgy próbálja, hogy rá sem néz, hanem inkább akkor belemérgesedik, hogy nem sikerül neki. Ezt eddig annak a számlájára írtam, hogy megfelelési kényszere van a sok fejlesztéstől, mert ha valamiben ügyes, akkor dícsérjük, tapsolunk stb. Ma viszont mondott Angéla valamit és az nagyon megragadott: a figyelmének érnie kell a járáshoz.
Míg más gyerkőc "ösztönösen" (nem találok rá jobb szót) kezd el járni, addig Rékának az agyával harcolnia kell a teste -a rossz reflexek, a feszes izmok- ellen. De persze amíg ide-oda kalandozik a figyelme (mert a két év körüliek figyelme már csak ilyen), addig ez nehéz lesz...
Réka játéktevékenysége jelenleg abból áll, hogy szerte-szét pakol mindent, leveszi az összes könyvet, mindből kell mesélnem egy-egy sort, aztán közli, hogy másikat. Úgyhogy mától a figyelmére is tréningezünk egy kicsit: megpróbálom fenntartani a figyelmét, ha félredob valami játékot; elpakoljuk a dolgot, mielőtt máshoz kezdenénk, meg ilyesmi.

Dátha

Réka náthás (volt???????), de igazán nem tudom, hogy mi a szösztől. Nem influenza az biztos. Ha nem lennék magamban ennyire bizonytalan, akkor azt mondanám, hogy a foga. Mert azon kívül, hogy folyik az orra és nyűgösködik néha semmi tünete nincs. Tegnap előtt éjjel felkelt, hogy fáj a torka, de kapott egy adag ezüst-kolloidot és semmi azóta. Úgyhogy továbbra is nyomjuk a homeót, kezelgetem, mást nem. Igazán orvoshoz sem akarom vinni, mert biztos, hogy ott elkapna valamit. Majd holnap beszélek a dokinénivel, úgyis kell a pisiminta miatt.

Járás továbbra is halad, tegnap itthon tett két lépést.

Elhatároztam, hogy dokumentálom egy kicsit ezt az egész fejlesztősdit, mert írni írok róla, de más nyoma nincs. Pedig ez is hozzá tartozik az életünkhöz.

Csiszolódunk...

... egyre jobban egymáshoz. Mindenki. Én-Réka, Réka-Zoli, Zoli-én. Az a helyzet, hogy lassanként rájövök, hogy a mi életünkből számos dolog kimaradt, de folyton tervezgetjük, hogy miket pótolunk be, ha Réka már kevésbé lesz ránk utalva. Igazából csak "kényelmi" problémák miatt nem csináltunk olyan dolgokat, amiket egy "normális" család, pl kirándulások, nagy séták. Sajnos Réka korábban is elég esetlen volt a babakocsiban, most már kicsit jobb, de mostanában a sok ruházat zavarja. Séta közben jobbára úgy néz ki, mint akit csak úgy odaraktak :) Fél úton úgy dönt, hogy kiszáll, mert "sétálni" akar, de ha leteszem, akkor meg az ölembe kéretszkedik.

Szörmike ma egy éve van velünk (háttérben a játszó -kupi- sarok)


... én a "kötelességeimhez". Veszélyeztetett terhesként költöztünk ebbe a házba, hogy úgy mondjam, nem szakadtam meg a házimunkától :) Aztán jött Réka, jött a fejlesztés és amit a házimunkának, főzésnek, vagy akár magamra szántam volna időt, az elrepült. Mindig csak azt vettem észre, hogy este van és nekem nem hogy takarítani nem volt kedvem, de még élni se nagyon. Anyu hál' Istennek mindig segített, de az valahogy nem az igazi, mindig kellemetlenül éreztem magam. Arról nem is beszélve, hogy több, mint két éve lakunk itt és csinosítgatni nem volt időm, nincs egy kép kitéve, csak amiket a régi szobámból hoztam (ma csináltam egyet!!!)
És akkor találtam rá az IGAZIRA. Kb 1700 ft volt, de nekem megérte. Minden napra fel van sorolva pár házimunka (a napi fixeken kívül), kb 3-4 hét, mire minden megismétlődik a wc pucolástól a kapcsolók letakarításáig (értelem szerűen van, ami sűrűbben van, van, ami ritkábban) és lehet pipálni, ami kész :D Apu azóta is ezzel frocliz, hogy hány pipám van már?!?!?! :) Ez a dolog azért jön be nekem, mert mivel apróságokat kell csinálni (pl porold le a lámpát a gyerekszobában), nem állok neki egy nag projektnek, ami általában fél óra múlva Réka érdeklődése hiányában felfüggesztődik, hanem egy pár percet ő is tud várni. Egész jól haladok. Mondjuk Réka nagy segítség, a mosogatógépet szereti kipakolni, mert port törölni is. :D
Már várom azt, amikor főzni is lesz időm/neki meg türelme... :)
Itt éppen mosunk, szerinte a mosógép pukizik, meg pisil, azon kívül, hogy forog :D


... egy lassan két éves, az akaratát erősen próbálgató kishölgyhöz. És talán ez a legnehezebb és egyben a legszebb és a legmulatságosabb is :D Az az igazság, hogy órákig lehetne mesélni, meg az lenne a legjobb, ha 24 órás kamera lenne a fejemre erősítve, mert akkor megmaradna minden. Az értelme napról-nara nyiladozik, egyre többet beszél, szépen fejezi ki magát. Ím néhány példa:
- "anya mééges, cédé rossz, megájt" (közben ütögető mozdulatokat végez: a lejátszónk már régi,a másolt cd-k akadnak és egy jól irányzott ütéstől indul el. Természetesen a kedven Boban Markovic cd-jét csak 1,5 szám erejéig játssza le, akkor szokott így mérgelődni)
- "baszki" -hát igen... tudom, nem kéne tudomást venni róla, de én majd meghalok, amikor valami nem tetszik neki (pl le kéne feküdni) és ezt mondja. Szerencsére eddig csak párszor fordult elő
- "anya csinájt reggejit" -igen nem ám simán enni, vagy ilyesmi... nálunk vacsora van és reggeli, meg leveske sok-sok tésztával ;)

Nagy szerelme a papa bim-bammos órája, a babáknak arra kell táncolniuk. Vicces jelenet, amikor apu áll az asztal tetején és tekergeti az óra mutatóját, hogy bimbammozzon Rékának :D

Érdekes...

Az én (éjszaka) jól alvó lányom érdekes dolgot produkált tegnap. Az egy dolog, hogy délután nem volt hajlandó aludni, de máskor ilyenkor 8 körül már zuhan ágyba. Már akkor gyanús volt, amikor már 25x énekeltem el a Vukkot és társait. Kicsit szörtyögött, kapott Vincetoxicumot lefekvéskor, de nem gondoltam, hogy ilyen durva lesz.
Ugyanis mire végezte a házimunkával és a sorozataimmal :) fel is ébredt szörnyen sírva. Félálomban kérdezgettük tőle, hogy fáj-e valami, de érdemi választ nem kaptunk. Egyre csak azt hajtogatta, hogy "szobába", ami az épp adott helységből máshová kerülés kérése :) Nem volt mit tenni, mert már ölben sem tetszett neki, hát kivittem a szobába, ahol is kategorikusan kijelentette, hogy játszani akar.Meg is tette hajnali 4ig, amikor is enni kért: megevett egy pár virslit és nyugovóra tértünk. Én naiv azt hittem, hogy majd bepótolja az alvást (és akkor ugye vele én is). Hát fél 8kor már mondta a szlogent: "aváás vége, evés" mindezt persze úgy, hogy az orrából és a szájából dőlt a színváltós cucc.

Ennyi, megyek aludni... Egy kép, hogy ma milyen NEM volt:

Helyzet

Élünk és vidulunk, élvezzük a kényszer-szünetet! (Azért néha-néha belém csap az a csúnya érzés, hogy nekünk -ugye bár- melózni kéne ezerrel)
Szeretjük egymást és ezt Réka napról-napra kedvesebben és odaadóbban adja tudtunkra. Ma lefekvésnél olyan hévvel akart puszit adni, hogy jól lefejelt. Nekem sajgott a szemöldökömnél, ő meg jót kacagott ezen.

Ma, amikor meglátta a spenótos tésztát ebédre, kategorikusan kijelentette, hogy "nem fiom". Aztán kicsit a szájához érintettem, hogy megkóstolja, utána boci szemekkel rámnézett és a következőt mondta: "Anya, kapok még?"
Néha ledöbbenek a dolgain és ez így van jól, nem én vagyok az, akinek mindent kell tudnia :)
Pl a zene. Ha neki tetsző zenét hall, olyan kábulatba tud esni, hogy szó szerint hadonászok a szeme előtt, de semmi; csettingetek a fülénél, semmi :)

Szociálisan is nagyon érzékeny, pillanatok alatt rá tud hangolódni az emberre, ami most még kététlű dolog, mert a rosszra ugyan úgy, mint a jóra, de később, ha ezt megtanulja használni, remélem, jóra fogja. Ma is úgy aludt el, hogy a Manci nénit emlegette (dédink barátnője, 82 éves, imádja a gyerekeket, de neki sosem lehetett. Egy fia van, örökbefogadott), bár eddig 2x találkozott vele életében; meg persze Istit, aki most az ő barátja (ezt ő mondta), meg Lilit, akit nagyon szeret (ezt is ő mondta); meg szokás szerint felsorolta az egész családot, meg Kornélékat :)

A héten volt egy ijesztő dolog is: épp pelenkáztam, ránézek a gyerekre és olyan fura a szeme... kifordította a szemhéjját, de nem is kicsit, olyan volt, mintha ki akarna esni a szeme. Zoli porszívózott, úgyhogy egybaromi nagyot üvöltöttem neki, hogy jöjjön. Mire beért, már inden normális volt :) Aztán kértem, hogy vegye fel Rékát, mert én a hirtelen sokktól úgy elkezdem bőgni... Erre persze a Réka is. No, nem baj, ennyi kell a vérnyomásomnak :D

--------
Réka pisije épp (remélem nem) tenyészik a laborban, remélem nem lesz benne semmi rossz dolog!!

Szülőknek

Az ilyen gondolatok segítenek nekem túlélni a nehézségeket, segít, hogy ne a miértekkel, hogyanokkal, miértponténekkel foglalkozzam, hanem azzal, hogy amin keresztül megyünk, mindannyiunk fejlődésére szolgál. Remélem lesz itt is olyan, aki kicsit megkönnyebbül a sorok olvasása közben ;)

"Mielőtt egy lélek leszületne a Földre, egy olyan helyet és családot választ magának, ami a legjobban megfelel spirituális növekedési és fejlődési igényének. Biztosak lehettek abban, hogy gyermeketek azért választott titeket, mert ti alkalmasak vagytok arra, hogy általatok fejlődjön, valamint ti általa, ugyanis a lelki szerződések természetüknél fogva mindig kölcsönösek.

A szülő vállalja, hogy a fiatal testbe leszülető gyermeket gondozza, megvédi és ellátja azokkal a képességekkel, melyek szükségesek ahhoz, hogy életben maradjon a fizikai síkon. A szülő vállalja azt is, hogy támogatja azoknak a képességeknek és tehetségeknek a kifejlesztését, amik a gyermek spirituális küldetésének részei a bolygón.

A gyermek viszonzásképp vállalja, hogy segíti szülei tudatosságának a növelését azáltal, hogy egy magasabb rezgésszintű és mélyebb bölcsességgel rendelkező lélekkel élnek együtt. Ez az evolúció természetes útja, ahol a gyermek lelke az evolúciós spirálnak mindig egy magasabb szintjén áll, és így tudja támogatni a szüleit a saját fejlődésükben. Ám a szülőknek tudatában kell lenniük ennek az ajándéknak. Oly sok, még fel nem ébredt szülő tekint úgy a gyermekére, mint egy gyenge lényre, akit irányítani és alakítani kell, és képtelen észrevenni a bölcsességet és az ajándékot, amit minden gyermek magával hoz...."

(Celia Fenn: Az új gyermekek nevelése)

Babázás

Réka két hét alatt olyan szintre fejlesztette az anyai ösztöneit :), hogy az néha már mulatságos... Az egy dolog, hogy minden evésnél valami plüss-vackot oda kell mellé ültetni és azt etetni; az összes babát, plüsst, kocsit, kockát elringatja napjában többször is :D

Amióta Helkát kicsit megismerte jobban, na, azóta elszabadult a pokol :D Ma reggel (is) úgy kelt, hogy "szia, anya! szeretem!- Kit szeretsz? - Hekát!!! Puszilni Hekát!!!!". Reggeli közben a legjobb falatokat kiveszi a szájából és nyújtja nekem, hogy Hekának :D Mama és Kornél trónfosztott lett, mert most már nem hozzájuk megyünk, bárhova is indulunk, hanem Hekájoz :D És ahogy ezeket mondja, az a legédesebb <3

Neurológia kontroll

Tegnap voltunk, a doktornéni mindent rendben talált! Sőt, az értelmi fejlődését, fejlettségi szintjét ki is emelte. Szinte el sem akarta hinni, hogy P-ig elmondja egyedül az abc-t (nem tanítottuk neki, csak énekeltük párszor). Jó-jó, tudom, hogy ez még nem tudatos, de én akkor is örülök neki, mert legalább az értelmi fejlődésért nem kell aggódnunk.

Megint az egész váró vele volt tele, a felnőtteket folyamatosan nevettette, ugyan is próbált felmenni a lépcsőn, de az csúszott, erre a legpanaszosabb hangon kiabált: anya, segíts rajtam :D
Mostanában a szava járása még: Anya, segíts felállni :) ; ha takarítok, pakolok, akkor jön, hogy "segítesz anyának", "pokolok", "mosok", "takalítok"

Szoktuk kérdezgetni, hogy hogy hívják... néha mondja, hogy Csörögi Réka, de általában összefűzi magában a dolgokat, úgyhogy volt már:
- Csörögi telefon (gondolom a csörög a telefon után szabadon)
- Anya Lékája
- Csörögi szarmanci :D

Csajok

Ő itt Helka, a jelenlegi legkisebb a családban (itt pont 1 hónapos)
Itt pedig 3 generáció a 4ből (én fotóztam, Kriszti ivott):

Álmaink

Nagy csodálattal nézem nap, mint nap a Spektrumon Jimmy-t, Jamie-t és Hugh-t. Ők a példaképeim, nem is azért, ahogy és amiket főznek, hanem, hogy megadják a tiszteletet a zöldségnek, gyümölcsnek és a húsnak való állatoknak. Most, hogy minden nap van Jimmy, nagyon nagy kedvet kaptunk ahhoz, hogy vegyünk egy farmot és magyar fajtákkal "eljátszuk" ugyan azt, mint ő az essex-malacokkal... Ha Zolin múlna, már ott is laknánk, én vagyok, aki húzódozik. Nem akarom itthagyni a házat, a mostani életünket. Pedig ennek a háznak az árából kifizethetnénk a hitelünket, megvehetnénk egy tanyát és elkezdhetnénk gazdálkodni.

De most más a fontos, most csak álmodozunk és talán tavasszal betelepítünk pár csirkét a kertbe ;)

Milyen érdekes...

Lefekvés után azon gondolkodtam, hogy valami zenével fel kéne dobni a blogot, amitől még átélhetőbb, személyesebb lesz. A mi zenéink, a mi érzéseink. Erre reggel bemegyek a barátnők blogjaira és mit látok????? Nagyon eszes készülék sok-sok nagyon jó dallal :D

Karma????? :P

Eltelt egy hét :-0

Telnek-múlnak a napok, számomra ismeretlen, viharos gyorsasággal. Réka kevesebb, mint két hónap múlva 2 éves lesz... Hihetetlen...

Mostanában a napjainkat leköti a járni tanulás, a folytonos beszéd. Igyekszünk megtanulni hatékonyabban együtt-egymás mellett élni, ehhez nagy segítség, hogy látom, hogy más anyukák hogyan érik ezt el. Az már más kérdés, hogy nekem hogyan fog menni :) De egyszerűbb dolgok már mennek (pl tészta-, zacskósleves főzés, mosogatógépből való kipakolás), szóval elindultunk a jó úton. Mostanában nagyon sokat álmodozom arról, hogy milyen lesz, amikor már Réka járni fog, amikor megoldódik az a probléma, hogy "cigölni" kell mindenhová magammal. Szép lesz a konyhakert és csudajó dolgokat fogunk főzni!!!
De az biztos, hogy a kedvünk mindig ilyen jó lesz:


Itt éppen Szotyival, az extrán antiszociális macskánkkal (2 méteren belül nem lehet megközelíteni, mert egyszerűen nekiugrik az embernek) játszanak:


Még a múlt héten történt, hogy Rékát lepasszoltam Angélának; mivel Kornél gyerekei is ott voltak, nyugodt szívvel mentem át a kisboltba. Mire vissza értünk, Angéla mondta, hogy maradjak kint, mert Réka sokkal jobban teljesít, ha nem vagyok ott. Jobban mondva, ha a gyerekek ott vannak. Az már csak egy kis plussz, hogy nincs akinek sírjon. Különben azt megfigyeltem, hogy ha anyu jön velünk, mindig kicsit panaszosabb, mert tudja, hogy anyu sajnálja őt. Természetesen én is, de nem látványosan; kifelé azt kell mutatnom, hogy ez a világ legtermészetesebb dolga :)
Szóval két gyakorlat mostanságról: a KÖTÉL :)

És a TOLIGA, amit me is kaptunk itthoni gyakorlásra is, úgyhogy ezt is cipeljük magunkkal minden nap :D

22. hónap

Nem tudom hány cm
Nem tudom hány kiló
86-92es rucikat hord
Egyre többször pisil a wc-be, szól, ha pisilni-kakilni kell.
Rengeteget dumál, mondókázik, énekel, "hülyül" 3-4 szavas mondatokat is.
1/8 arányban tudja az abc-t :)
Hisztizik :D
Ma két lépés után megtapsolta magát (kapaszkodás nélkül)

Imádom!!!!

Ortopédia -megint-

Ma bementünk a Mező doktorhoz, mert Réka nagyon elkezdte befelé forgatni a bal lábfejét. Nagyon meg volt elégedve a lábikójával, a befelé fordításra pedig azt mondta, hogy ne foglalkozzunk vele, mert most alakul a lába, lehet, hogy holnap kifelé rakja majd :) Cserébe kapott még egy kis plussz támasztást a bokájához, mert kifogyott a sínből. Ez elsőre nem tetszett, de aztán elmondta, hogy az iszom és zsír lerakódások is változnak a lába formájával együtt.

Amúgy napról-napra ügyesebb, egyre többet tud menni a daruval (egy négy keréken guruló torony-féle, amire nem tud nagyon rátámaszkodni, mert kigurulna alóla, ergo csak épphogy, lelkileg kapaszkodik bele)

Összegzés

Komoly matekos munkába telt, de sikerült:

157 alkalommal voltunk fejlesztőben
/ebben benne van Kornél, Angéla, lovaglás, úszás/

6 alkalommal voltunk neurológusnál

7 alkalommal voltunk ortopédián
/3 különböző orvosnál 3 különböző segédeszközt kaptunk/

3 alkalommal voltunk a szemészeten

Ezek az adatok nem pontosak, azok vannak itt, amiket a naptárba feljegyeztem.
És most jön a matek: Réka a 365-ből 10,5 napot töltött fejlesztőben, vagy orvosnál... és ez nagyon alábecsült számítás, mert a szemészen kívül mindenre csak egy órát számoltam.

Azt ki sem számolom, hogy mennyibe "fájt" ez nekünk/anyuéknak... :S

Lábikók

Orsi lelkes nagyon, levágta egyből, hogy miről szól ez a bejegyzés ;) Igen, az első kép a mostani, a másik a nyári felvétel. Bár én nem látok semmi különbséget a képek közt, élőben azért sokkal szembetűnőbb. Pl most már talp formája van a talpának. Eddig nem az volt.

Sajnos a bal lábát elkezdte befelé dönteni, ezért mindenféle képen be kell mennünk a dokihoz. De egyre ügyesebb, már egész sokáig megáll egyedül :)

BUÉK

Boldog új évet mindenkinek!!!

Ha lesz egy kis időm-energiám, csinálok egy kis összegzést az elmúlt évről :)

A szívemnek legkedvesebb újévi kívánságot Macs barátném fogalmazta meg:

"Áldott-szép, Réka után rohangálásban, nevetésben gazdag új évet!"